Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
45 gyalog, vagy Zeffer Mihály 16 igás és 62 gyalog, Ráksi Mihály 31 1/2 igás és 45 gyalog napot. Valószínűleg az előírások és a tényleges teljesíthetőség közötti ellentmondások felismerése vezetett oda, hogy 1769-ben már csak a kötelező robotnapok számát közölték, a teljesítés módját nem. Az úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszokban már ezt az állapotot rögzítették: az egész telekre vonatkozó 104 nap vagy igásan vagy gyalog teljesítendő, amit természetesen a földesúr szükségletei határoztak meg. így a gróf, bár elvileg a vármegyei urbáriumhoz tartotta magát, a gyakorlatban ennél magasabb követelményt is előírhatott. Ugyanakkor ténylegesen nem vette igénybe az általa felemelt robotkötelezettséget, pontosabban szándékai inkább a szabad költöző és az örökös jobbágy terhei közötti különbségek csökkentésére irányultak. A "Napszámkönyv" bejegyzései szerint a robot javarészt a helyi urasági javak (kéci, dédai, szőlő, kéci tengeri- és zabföld, káposztáskert stb.) művelésétől és a birtokos fuvarozási igényeitől függött. Az 1767. évből származó Summarius Extractus iratanyagai tájékoztatnak a bihari falvak dézsmakötelezettségei15 ről, s utalnak a robotszolgálat specifikumaira is. A kécieknek 20 szekeres és 17 gyalogrobotban kellett Váradra és Károlyba levelet vinniük, s nekik kellett a margittai vásárba 16 és a malomba is a fuvart biztosítani. Ugyancsak ők szállították a márványkövet Nagyváradról Peérbe (valamint bort is). A nagykárolyi birtokközpontba tengerit, tűzifát, karót, követ és természetesen bort (visszaútban pedig hordókat) vittek a genyéteiekkel és a dédaiakkal közösen. A legtöbb jövedelme borból származott az uradalomnak. Nem lehet véletlen, hogy 1769-ben a tisztek is ebben látták a fejlesztés lehetőségeit: "...ha a Dédai Hegyen új szőlő építtetnék, (lévén ottan alkalmas jó hely) Budai vesszőkkel beültetni (lenne hasznos), két s három esztendőre jó bőven teremhetne..." A kéci Haraszt nevű erdő helyén pedig egy 1000 köblös búzavetést láttak kialakíthatónak. 1 ^ Úgy tűnik, ez az utóbbi felvetés csak terv maradt, s hosszabb távon mégsem majorsági búzaföldek kialakítására törekedtek bihari birtokaikon a Károlyiak. 1809-ben ugyanis, amikor Károlyi űó-
