Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Papp Klára: A JOBBÁGYI ROBOTSZOLGÁLAT XVIII. SZÁZAO KÖZEPI FORRÁSAI A BIHARI KÁROLYI BIRTOKON Bihar megye a legújabb kutatások szerint is

1

, az ország azon területei közé tartozik, ahol a Mária Terézia féle úrbérrendezés idejére sem érték el a jobbágyi robotterhek az országos utasítás szerinti mértéket. Annak ellenére ez a helyzet, hogy a század közepére a megye birtokos társadalmának különböző rétegeit képviselő személyek (s gazdaságuk) igényelték volna a jobbágyok munkájának sokrétű felhasználását. Jól tükröződik ez a törekvés az uralkodónő jóváhagyásával meg2 erősített és a vármegye által kiadott 1759. évi rendeletben, ahol a teleknagyságtól függően igen részletes leírását nyújtják a robotkötelezettség teljesítésének. A megyei közgyűlési jegyzőkönyvek bejegyzései szerint (ahol az urbárium eredeti -latin nyelvű- szövegét is feljegyezték) a robot leírása teljesen megegyezik annak az előírásnak követeléseivel, amelyet a váradi püspökség "Belényes, Bél és Vaskoh vidéki" jobbágynépessége számára adtak ki, a hosszan elhúzódó viszály lezárásaként."

5 A két szabályozás között mindenképpen szoros kapcsolat áll fenn: a megye nemessége a püspökségi urbárium szövegének (tartalmának) ismeretében érte el 1759. április 10-én az "Universale Urbárium" jóváhagyását. A rendelet magyarnyelvű szövegét megyeszerte kihirdették, de 1769-ig (az úrbéri rendezés bihar megyei megindulásáig) gyakorlatilag csak kísérleteztek a bevezetésével.^ Ennek egyik lehetséges példájaként kínálkozik a Károlyiak kéci birtoka is, amelynek néhány forrására kívánom a figyelmet e rövid referátumban felhívni . A kéci birtokot alkotó falvak -Kéc, Déda, valamint Genyéte és Széplak portió- eredetileg az ecsedi uradalomhoz tartoztak. Károlyi Ferenc 1747-1748-ban vette át zálogbirtokosoktól és a kamarától, majd 1756-ban kapta meg rá a donatiót Mária Teréziától.

5 Bár rövid időre Szaplonczay Jánosnak inscribálta (zálogosította) a gróf, 1764-ben azonban 27656 ft és 14 krajcár lefizetése elle-