Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

esetében. A parasztvármegye a XVI-XVII. században, bár a községek spontán önvédelmi szervezeteként jött létre, közvetlen felettes hatalomként jelenik meg a községek életében. A falvak és a parasztvármegye összeütközéseiben a falvak ismételten a megyéhez és saját földesuraikhoz fordulhattak. A XVIII-XIX. században a parasztvármegye a közrendészeti funkciók körébe visszaszorítva, visszavonulva teljes mértékben alárendelődik a nemesi megyének és ilyen formán a közrendészet szektorában beékelődik a vármegye és a községek közé. A katolikus egyházmegyei püspökség a kerületi főesperesek, esperesek és a helyi papság útján és révén, a református és evangélikus egyházkerületek (superintendenciák) püspökei az esperesek, a helyi papság és a helyi presbitérium vonalán érintkeznek a községekkel, illetve a gyülekezetekkel. A községek közvetett felettesei az országos vagy országrészre, több megyére kiterjedő területi főhivatalok és hivatalok. Ezek látszólag olyan magasságban foglalnak helyet a községek felett, hogy oda a községek kiadmányaikkal közvetlenül már nem is fordulhatnak. Pedig megteszik. Megkerülve közvetlen felettes hatóságaikat (földesúr, megye, püspökség) és megsértve a függelmi sort. Maga az uralkodó is fordulhat közvetlenül jobbágyközséghez. János király 1539-ben Szentendre falu bírájának és esküdtjeinek küldött parancsot egy bizonyos vizsgálat lefolytatására. Kerepes jobbágyai 1583-ban a kassai kamarához küldtek panaszlevelet földesuruk és tiszttartója ellen. Szerdahely, Vága és Zsigárd esztergomi érseki birtokok jobbágyai 1588-ban a Magyar Kamarához fordultak községi rendtartástért, panaszolva az (érsek)újvári szekerezést és emlegetve a meghalt Oláh Miklós és Verancsics Antal érsek jó emlékét.

15 A község más községgel jogilag mellérendelési viszonyban van, ahhoz átiratot küldhet, annál tiltakozhat (protestatio) , sőt fenyegetőzhet is vagy sértegetheti azt. Ezekre a gesztusokra ez az egyetlen lehetősége. De a paraszti szolidaritás szép példái azok a községi körlevelek, amelyekben egymást sőt városokat figyelmeztetnek a veszélyre, ha török, tatár, német, kuruc, labanc, erdélyi, királyságbéli és ki tudja még hányféle had közeledik. A községi rendtartások, szabályrendeletek (statútumok) több-