Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Uradalom 3. táblázat A tiszta jövedelem és a költségek aránya az egyes allodiális jövedelem-fajtákon belül (\) Nagyberki 1839 Büssü 1835/36 Kaposkeresztur 1835/3B Tiszta jöv. Költségek aránya aránya + Teljes bevétel = 100.00 Tiszta jöv. Költségek aránya aránya +^ % Télies bevétel = 100,00 \ Tiszta jöv. Költségek aránya aránya Teljes bevétel = 100,00 S Jövedelemforrások allodiális állattenyésztés juhászat tehenészet sertéstartás méhészet 50,70 57,06 78,88 90,00 41,30 42,14 21,12 10,00 33,92 2,08 1,85 0,60 74,42 68,00 25,58 32,00 80,00 20.00X 39,00 7,16 0,36 79,10 53,12 20,90 46,B8xx 53,05 4,74 allodiális szántógazdálkodás 89,89 10,11 rétgazdálkodás 65,85 34,15 erdőgazdálkodás 69,83 30,17 szőlők 53,60 46,40 47,44 11,05 1,42 0,76 100,00 73,37 75,01 98,97 53,94 26,63 24,99 1,03 46,06 37,26 11,45 3,60 1,17 100,00 09,00 75,00 97,03 70,00 11,00 25,00 2,97 30,00 19,81 14,68 3,65 4,07 100,00 ++ rovat: az ágazat bevételeinek aránya az uradalom költségekkel még nem csökkentett bevételi szerkezetében (H) X = becsült arány! xx = nem a tenyésztés költsége nagy, hanem a bevétel csekély! IC. A szántóföldi termelés költségigényekor figyelembe veendő, hogy a konvenciók kifizetése, mint költség nem itt, hanem másutt, összevontan jelentkezik!