Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Szaszkó István: A KÖZÉPBIRTOKOS NEMESSÉG JÖVEDELMI VISZONYAINAK FORRÁSAI (Somogy megye) A magyar nemesség sarkalatos szabadságainak egyike (miként az a Tripartitum "Primae nonus"-ának 5. §-ában, a harmadik főjogként olvasható), hogy "földbirtokaik határain belől fekvő minden jövedelmeikkel, tetszésük szerint mindenkor szabadon élhetnek, mindennemű jobbágyi szolgálat, adakozás alól, rovás és egyéb adó, vám és harminczad fizetésétől mindörökre teljesen mentesek és ki vannak véve..."'" Az adómentesség ténye ellenére már a XVI. századtól kezdve több -nagy számban fennmaradt- forrás, különböző forrástípusokat képviselve ad lehetőséget a nemesség rétegződésének, vagyoni, illetve részint jövedelmi viszonyainak tanulmányozására. A dica1Í5-, a ház- és portaösszeírások, a különféle taxalis, subsidionalis jegyzékek, majd utóbb, a XVIII-XIX. században az insurrectionalis összeírások, továbbá az országgyűlési költségekhez, a nemzeti színház építéséhez való hozzájárulásról, a koronázási felajánlásokról stb. felvett lajstromok mind a felhasználható 2 források köréhez tartoznak. Az itt felsorolt források általában azonban inkább csak a vagyoni rétegzettség vizsgálatához nyújtanak kellő támpontokat, áttételes voltuk miatt a tényleges jövedelmi helyzet vizsgálatához nem elégségesek. Az e forrásokban szereplő számadatok ugyanis nem a tényleges, a gazdálkodásból származó jövedelmet jelentették, hanem csak annak külöYibözö módszerekkel, eltérő kulcsokkal számított bizonyos hányadát. 1797-ben Szabolcs megyében például az insurrectionalis összeírás szerint a fizetendő adó a bevallott éves jövedelem nagyságának függvényében, jövedelemnagyság-kategóriánként, minden száz forintnyi jövedelem után egyenletesen emelkedő, de nem egyenletesen megterhelő pénzösszeg volt. Végeredményben így csupán az átlagjövedelem alattiak és fölöttiek számarányának megállapítására nyílott lehetőség."

5 Az utolsó nemesi felkeléssel (1809) kapcsolatos insurrectionalis összeírások esetében -az 1807: 2 tc.-ben foglaltaknak megfelelően- az