Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
2. Kutatási eredmények - dióhéjban Veszprém megyében a 18-19. században 29 nemesi önkormányzatról tudunk, 25-ről gyűjtöttünk adatokat, öt községnek (Egeralja, Mencshely, Nagyalásony, Öcs, Szentgál) maradt fenn érdemleges iratanyaga. A leggazdagabb levéltári anyaga Szentgálnak és Mencshelynek van. Kutatási eredményeinket tételesen a következőkben foglalhatjuk össze: 10 1. A feudalizmus időszakában Magyarországon a községeknek három történeti típusa alakult ki: a bizonyos kiváltságokkal felruházott, gazdasági-igazgatási központként a jobbágyközségek sorából kiemelkedett, a földesűri hatalomtól lazábban függő mezóváros , a földesűri hatalom alatt álló jobbágyközség és vármegye alá rendelt nemesi község , melyet a "tulajdonos családok önmaguk igazgattak". A három alaptípus között azonban számtalan átmeneti forma létezett. Ha pl. a mezővárosban szerveződött nemesi község, annak jogállása a mezővárosi polgárokéhoz állt közelebb. Ha valamilyen oknál fogva az uradalom szerezte meg a határ egy részét, s a valamikori nemesi község vegyes lakosságú lett, a településen élő nemesség önkormányzata lényegesen csökkent. A nemesi (curialista) község önkormányzata gazdasági, igazgatási és politikai önállóságot feltételezett. A község fel nem osztott ingatlanát, a nemesek közösen birtokolták. A nemesi község közjövedelmi forrásai : a földesúri és kisebb királyi haszonvételek. Az előbbiekhez tartozik a közvagyont képező ingatlanok haszna, az utóbbihoz a vám-, vásár- és révjog gyakorlásából eredő bevételek, a malom, mészárszék, kocsma jövedelme. 2. A közösbirtoklás formáinak, s ezzel összefüggésben a nemesi községnek a megítélésében a szakirodalomban némi bizonytalanság tapasztalható. Nagyon gyakori eset, hogy a nemesi közbirtokosságok szervezetét -nyilvánvalóan a formai hasonlóságok miatt- sokan azonosítják a nemesi község szervezetével. Holott megítélésünk szerint a közös birtoklásnak itt két típusáról van szó: az egyik esetben az egytelkes nemesség, a másik esetben a birtokos köznemesség közös birtoklásáról. Egy-egy faluban -attól függően, hogy a birtokszerzők hány nemzetséghez tartoztak- találunk akár 2-3 közbirtokosságot is. Ebben az esetben a legfontosabb önkormányzati szerv a családülés , ennek vannak alárendelve a "fami-
