Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Hudi József: A NEMESI (CURIALISTA) KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KUTATÁSÁNAK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A magyar történetírás egyik sajátosságaként tarthatjuk számon, hogy amíg az utóbbi kétszáz évben az egyes történetírói iskolák könyvtárnyit írtak össze a nemességről, annak vezető rétegeiről, addig a köznemességről -különösen az egytelkes, másként curialista nemesekről- alig-alig olvashatunk a szakirodalomban. Pedig ez utóbbiak történeti szerepe sem elhanyagolható, hiszen Magyarországon -önálló szabad paraszti réteg híján- a rendi keretek között az egytelkes nemesség képviselte a szabad paraszti fejlődés lehetőségét.

1 Ami érvényes a történetírás egészére, elmondható a kormányzattörténeti irodalomról is, hiszen 1945 előtt -egy-két publikáció2 tói eltekintve- alig foglalkoztak a kisnemesi társadalommal. A látszólagos érdektelenségnek több oka is van: az állami levéltárvédelem sem 1919 előtt, sem a két világháború között nem terjedt ki a községekre, ennek következtében a községi és családi levéltárak túlnyomó része elpusztult; a húszas évektől kezdve az iratanyag védelmére, a levéltárügy rendezésére tett javaslatok (kerületi levéltárak felállítása, védetté nyilvánítási eljárás bevezetése, ill. a faluvezetők felkészítése a levéltárvédelemre) hatástalanok maradtak.

3 A megmaradt községi levéltárak anyaga csak az egységes állami levéltári hálózat kialakulása (1950) utáni években került levéltári őrizetbe, s menekült meg a végső pusztulástól. A nemesi község önkormányzatának kutatását azonban ekkor a dogmátikus-szektás történelemszemlélet és tudománypolitika megakadályozta. A fokozatos gazdasági-politikai-ideológiai konszolidáció nyomán a hatvanas évek elején meginduló, s az évtized végére kiteljesedő helytörténeti kutatások a nemesi önkormányzat múltjára is kiterjedtek. Az első eredményekről már a hatvanas évekről szólva számot adhatunk, a hetvenes évek közepén már a curialista községek 4 szervezetéről is megjelenhetett az első alapozó jellegű munka. Hatására a következő években mások is a téma felé fordultak.*' Az