Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

HOZZÁSZÓLÁSOK Tar Ferenc Felhívja a figyelmet az élő beszédre (visszaemlékezésekre, riportokra, interjúkra), mint forrásra. A keszthelyi Festetich család életét-történetét kutatva, hajdani alkalmazottakkal (huszár, kertészek, erdészek, szobalányok, istállófiúk) készített interjúkat. Nagyon érdekes forrásanyaghoz jutott, amely emberközelbe hozta a hercegi család életét. Készített interjút Festetich Györggyel is. Végezetül megjegyzi, nem elhanyagolható, sőt nagyon komoly források ezek. Sokkal teljesebb kép alakítható ki pl. egy arisztokrata család mindennapjairól, ha ezeknek az embereknek életén keresztül is láttatjuk azt. Kövér György Az irodalomtörténész Kiss Gy. Csaba korreferátumával kapcsolatban megjegyezte: a regénybeli társadalmi mozgások, folyamatok értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az író a maga vágyait, elvárásait is beleépíti művébe. Véleménye szerint, ha kimondottan a szöveg határain belüli értelmezéshez ragaszkodunk, akkor akaratlanul is elfogadjuk, hogy ezek tipikus helyzeteket, folyamatokat illusztrálnak. Simon István Jónéhány Pesten letelepedett, görög család ingatlanba fektette vagyonát, elhagyta a kereskedelmet, nemességet szerzett és beolvadt a magyar felső- vagy középrétegekbe. Itt eddig mindenki azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelemben a görögöket fölváltották a zsidók. Oe az örményeket hasonlóképpen! Az örmények a XVII. sz-ban vándoroltak be Moldvából Erdélybe. Egy idő után -a görögökhöz hasonlóan- ők is eltűntek a kereskedelmi életből. Hivatalnokok vagy ingatlantulajdonosok lettek. Ök már a XVII. sz-tól magyar alattvalók. Igen bonyolult ez a funkcióváltás. A görögök -különösen a pestiek- szerepét Füves Ödön vizsgálta kandidátusi értekezésében. Külön említi a megnemesítetteket. A kereskedelmi funkcióváltást részben a görögök számának csökkenésére vezeti vissza, amelynek okai a következőek: visszaköltözködés, születésszabályozás, sok görög nőtlensége. Benedek Gábor előadásával kapcsolatban megjegyzi, nemcsak az újnemeseknél figyelhető meg az, hogy bár nemességet szereztek, mégis nem nemesekkel házasodtak össze, hanem egyes főnemeseknél is. Hozzáteszi azt is, hogy statisztikák, budapesti címjegyzékek, virilista jegyzékek alapján kimutatható: 1848-1945 között legalább annyi idegen eredetű arisztokrata élt Magyarországon, mint magyar. A Bach-korszakban itt letelepedett hivatalnak arisztokrácia tagjai érdekes módon nem a magyar arisztokrata családok lányait vehették feleségül, hanem inkább budai és pesti német polgárlányokat vagy köznemesi családok leányait. A hivatalnoki kasztszellem -tudat sokszor erősebb és fontosabb volt, mint a nemesi (pl. Teleki Gézának -Teleki Pál apja- Muráthy lány volt a felesége, akinek apja, Muráthy Szilárd az 1880-as években Budapest legelső virilistája volt). Orosz István í Nagyon érdekes volt számára Kósa László korreferátuma; a tárgyalt napló kapcsán sokat megtudott a hallgatóság a századfordu-