Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

egyes szakmákat mely társadalmi rétegekből, honnan származó mesterek képviselték, s hogy az utánpótlás honnan, kikből került ki. Ezek az adatok a sokat idézett céhes panasziratoknál pontosabb képet adnának a különböző szakmák jövedelmezőségéről, társadalmi presztizséről, és differenciáltabban ábrázolnák a kézművesipar egészének helyzetét. A városban élő nemesek, értelmiségiek helyzetéről, Összetételéről fontos adatok meríthetők a 19.század első felében szaporodó egyletek, körök, kaszinók tagnévsoraiból. Ezek iránt az utóbbi időben -igaz, inkább a későbbi korszakokra vonatkozóan- megélénkült az érdeklődés. Viszont szinte szűz területnek tekinthetők a törvényszéki iratok: forrásértékük a társadalomtörténet szempontjából jóformán feltáratlan. Hajdú Lajos könyve is érzékelteti, hogy a büntetőperek iratai igen sok adatot tartalmaznak a városi társadalom alsóbb rétegeiről. A polgári perekből is számos, gazdasági és társadalmi kapcsolatokra vonatkozó adat meríthető. Az időbeli korlátok miatt csak a szinte mindenütt megtalálható, eddig is használt, de szisztematikusan fel nem dolgozott, nagyobb forráscsoportokra hívtam fel a figyelmet. Természetesen nem térhetek ki a különböző szempontú és rendkívül heterogén adatokat tartalmazó speciális összeírásokra. Ehelyett inkálb arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az összeírások és statisztikai módszerekkel könnyen feldolgozható források mellett ne feledkezzünk meg a tanácsi iratanyag, és a tanácsülési, valamint a választott polgárság üléseiről készített jegyzőkönyvek szisztematikus feldolgozásából adódó lehetőségekről. Valaha ez az iratanyag képezte a várostörténetírás fő bázisát, az utóbbi időben inkább az összeírásokból levont következtetésekhez szolgáltatnak illusztrációt. A folyamodók kérvényeiből nagyszerű pályarajzok készíthetők, és segíthetnek annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy az egyéni adottságok mellett mely tényezők határozták meg a sikert vagy a kudarcot. Stílusuk, érvrendszerük, mentalitástörténeti adalékokat is szolgáltatnak. A jegyzőkönyvi bejegyzésekből is meríthetők társadalomtörténeti adatok: példaként a lelencek eltartási költségeinek utalványozására utalhatok. A választott polgárság jegyzőkönyvei számos érdekellentétről, esetenként társadalmi konfliktusokról tartalmaznak információt.