Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
Budapest, 1982. 419. 9 Ezeket a beállításokat és külsőségeket Kreilisheim György 1941-es tanulmányában a következőképpen foglalta össze: "Görög oszlopok. Louis XVI. bútorok, klasszikus tájat ábrázoló díszletek népesítették be a műtermeket ... Sztereotip pózokat kreálnak az egyes foglalkozási ágak részére. A politikus méltóságteljesen töpreng... A katona mindig harcias, a pap mindig kenetteljes, á menyasszony mindig ártatlan." Lásd: Kreilisheim György : Régi magyar fényképezés. Officina, 1941. Újra megjelent: Leletek a magyar fotográfia történetéből. Budapest, 1983. Válogatta: Szilágyi Gábor-Kardos Sándor . 9-19 . 10 Berzeviczy Albert így jellemzi az 1860-as évek első felében férfi öltözködését: "Á fiatalabb férfiak nem érték be a magyaros úri viselettel, hanem lehetőleg népiesek is akartak lenni, rövid pitykés dolmányt viseltek, panyókára vetett szűrt, kezükben fokost; ilyen öltözékben azután szemükre húzott árvalányhajas kalappal, betyáros pose-ban, búsuló szegénylegényként fényképeztették le magukat." ( B.A. : Régi emlékek, 121-122.) 11 A család tulajdonában van egy barna bőrkötésű, aranyozott lapszélű, könyvalakú, az előbbivel csaknem azonos méretű album is, mely ugyancsak a múlt század 60-as, 70-es és 80-as éveiből származó fotókat tartalmaz. Ám a képek névaláírásai szerint a benne szereplő személyek távoli rokonok, ismerősök, barátok. A felvidéki nemesség nem egy képviselője néz ránk a fotókról: Dessewffyné Pongrácz Helén (1867), Forgáchné Révay Sarolta (1867), Luzsénszky Emmi , Plattyné Kubinyi Irén , Zichy Ernő (1867). A képek zöme ugyancsak Divald mester műtermében készültek (néhány a pozsonyi E. Kozicsnál, egy Brosos Józsefnél). Feltűnő azonban - különösen a nőket ábrázoló képek között az öltözetek gazdagabb, reprezentatívabb jelleggé. Előfordul köztük több díszmagyarba öltözött férfi és nő, látható egy-két menyasszonyi öltözet is. Feltehetően ezek a képek rokoni, baráti ajándékként kerültek a Szmrecsányi családba. 12 Roland Barthes : Világoskamra. Budapest, 1985. 17-18. (Ford.: Frech Magda .) 13 "A nagy szünidő alatt volt természetesen legzajosabb a daróczi ház; a fiúk közül ketten Bécsben a Löwenburg-convictusban végezték a gymnasiumot, az egyik technikus volt Bécsben, kettő kispap Egerben, illetőleg Pesten, ezek többnyire csak szünidőre jöhettek haza..." A lányok pedig "... a kiknek némelyike már 15-16 éves korában lett bájos menyecskévé s akik aztán nyaranta férjestől jöttek Daróczra, később piczi gyerekestől, - Anna napra, a mikor a nagymamát ünnepelték, meg kisasszony napjára szeptemberben, a mikor a mamának volt névünnepe." ( B . A. : Régi emlékek. 190-191.) 14 Rakovszky Jenő (1876-1951). Szmrecsányi Ilona és Rakovszky György harmadik gyermeke. Honvéd-huszárezredes, cs. és kir. kamarás. 15 Rakovszky Endre (1861-1945) Szmrecsányi Mária és Rakovszky György második gyermeke, Rakovszky Jenő féltestvére (Abaúj vármegye al-, majd főispánja, min. tanácsos, felsőházi tag, háznagy) pl. alispán volt Abaújban a darabont-kormány idején. Mivel a megye ellenállt, ún. ex-lex állapot volt. Fénykép őrzi azoknak az óráknak az emlékét, amikor a vármegye lepecsételt ajtaját vármegyei hajdúk őrizték.
