Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

olyan erővel válnak történeti forrássá és dokumentummá, mint az életrajzi adatok, emlékezések. "Szeretek bizonyos életrajzi vonatkozásokat is - írja Roland Darthes -, ezek ugyanúgy megigéznek, mint bizonyos fényképek; "biográfémának" neveztem el őket. A Fotográfia és a Történelem között ugyanolyan összefüggés van, mint a biograféma és a biográfia között". Azt is mondhatnánk, a Szmrecsányiak-Ghyczyk-Rakovszkyak felismerték az írott szó mellett a fénykép dokumentatív erejét, éltek vele, igen gyorsan beépítették életükbe, mindennapjaikba. Ezt bizonyítják az általuk készített fényképek százai. Mit fényképeztek? A gyűjtemény legrégebbi amatőr képei a múlt század 90-es éveiben készültek. Úgy látszik, a Györkén gazdálkodó Rakovszky György Jenő fia és Anna lánya hódoltak leginkább a fényképezés szenvedélyének. Ezeket a legkorábbi képeket is a györkei családi kúrián és kertjében készítették. Az otthon Tematikusán feltűnően kiemelkedik a hazai táj, a szülői ház gyakori megörökítése. A birtoknak és a háznak szinte minden szegletét lefényképezték - szemmel láthatóan a bemutatás szándékával. "Itt élünk mi", "Ilyen a mi vidékünk", "így építettük ki a kertet, parkot", "Ilyen a falu", "Ez a cigánysor" - sugallják ezek a képek. A fényképész-gazda sorra vette a ház körüli tágabb gazdaság szintereit, a bérlő házától kezdve a méhesen és a fürészgépen át egészen a határban folyó mezei munkákig, az aratásig, cséplésig. A ház személyzete, a kertben és a mezőn dolgozó munkások nem véletlenül, háttér gyanánt kerülnek a képbe, számos fotó őket örökíti meg közelképben, nemegyszer bizonyos patriarchális, de túlnyomórészt a szociofotók objektív hatását keltve. Ez a tárgyilagosan dokumentáló hajlam mutatkozik meg a szobabelsők gyakori fényképezésében is. Elsősorban az ún. férfiszobákat, a szalont és nem utolsó sorban a család kedves közös helyiségét, a ház lombfűrésszel készített facsipkézetű verandáját. A györkei szintereken kívül nyomon követhető a tágabb család térbeli mozgása is. Mindenekelőtt gazdag anyag mutatja be az ősi szülői ház, a sáros-daróci kúria épületegyüttesét (a XVIII. században átépített főépület mellé a gyerekek felnövekedésével együtt még három épülettel egészült ki a porta). Itt is különös