Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

(Romlott vér) - 1910 c. regénye, továbbá a bolgár Elin Pelin Geracite (Gerákok) - 1911 c. elbeszélése. Most csupán két jelenségcsoportot kívánok -mintegy illusztrációként- kiragadni a családregények által kínált művelődéstörténeti tényanyagból. Az egyik az életforma, a másik'a társadalmi mozgás bemutatása a regényekben. A regényekben szereplő családok rendszerint egy-egy jellegzetes társadalmi csoport (réteg vagy osztály) tipikus képviselői. Ezeknek a családoknak a sorsa általában belefonódik egy-egy szélesebb közösség (államalakulat, nemzet) történetébe. Ez az összefonódás a mi térségünkben született családregények egyik specifikus sajátossága. Családok emelkedése és bukása nem csak a társadalmi hierarchiában és életmódban bekövetkező változásokkal mérhető itt, hanem állami vagy nemzeti közösségek emelkedésével és hanyatlásával is. A család több nemzedékének a története a nemzeti történelem szemszögéből is szimbolikus jelentőségű. E regények időviszonyaiban fontos jelentősége van a történelmi korszaknak és az ún. családtörténeti időnek (melynek léptékét a nemzedékek adják). A családregények jelenideje "longue durée"-nek tekinthető, hiszen mintegy 30-50 esztendőről van szó. A valóságos történelemnek a legtöbbször az 1880 és 1914 közé eső éveit mutatják be a szóbanforgó regények. Az életmódra, szokásokra, anyagi és szellemi kultúrára vonatkozóan rendre igen gazdag anyagot találunk a kelet-közép-európai családregényekben is. Kezdve a családok életének térbeli környezetétől a réteg- vagy osztálytudatig és a nemzeti identitásig. Gyakran van fontos jelentéshordozó szerepe ezekben a művekben a család "ősi fészkének" (Tormay Cecilé regényének a címeben is szerepel például a ház kifejezés). Ezek a családi, nemzetségi otthonok magukon viselik a társadalmi rétegből következő jellegzetességeket: nemesi udvarházak, kúriák, patinás kereskedőházak. Tágabb táji környezetüket is alaposan megismerhetjük (a városokat, amelyek többsége tipikus kisváros, a falvakat, egy-egy sajátos vidéket). A házak külsejét és berendezését is részletesen bemutatják az írók. A család társadalmi tere sokoldalúan van lefestve regényeinkben: a rokonsági összetartozás formáitól kezdve a mindennapi élet minuciózus rajzán keresztül a társadalmi érintkezés szabályaiig. Jelentős hangsúlyt kapnak a családi összejö-