Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

volt), télen a jégpálya (1906-ban építették), nyáron a teniszpá­lya meglátogatása. Mindkettő közel esett a városközponthoz. Az időponthoz kötött események közt találjuk a jótékonysági este­ket, estélyeket, bálokat, felolvasásokat, tudományos előadáso­kat, hangversenyeket, színházat, kiállításokat. Ezek közt nem egy zártkörű rendezvény volt. A változatos programot tartalmazó fölsorolás azt is jelenti, hogy a szórakozás és a művelődés kö­zött nem húzódott éles határ, de az előzőnek adtak elsőbbséget. A kéziratos naplót a szóbeli visszaemlékezések mellett ezen a ponton egészítik ki a nyomtatott források, elsősorban a helyi sajtó, ahonnan az említett alkalmakról bővebb ismeretek nyerhe­tők. Gyulának fénykora volt századunk első tizenöt éve. A modern városi élet számos kelléke és intézménye ekkor létesült. A kor­szakról Scherer Ferenc kétkötetes várostörténete részletesen be­számol. Megjegyzendő még, hogy a buzgó katolikus Lindl Etelka a templombajárást csak a tavaszi és őszi ájtatosságok alkalmával regisztrálta. Körülményes a nagyanya, az anya és a kisasszonyok baráti körei­nek egymásba fonódó szálait szétválasztani. Férfi nem lévén a háznál, az állandó férfi látogatók között túlnyomólag udvarló­kat, hódolókat, barátokat találunk. A házban megfordultak széles skálájának egyik pólusán szerepel a "kegyelmes úr" és a "kegyel­mes asszony" (mindketten csak néhányszor), a másik póluson "egy régi cselédünk" (mindössze egyszer). Egyiknek sincs a neve a nap­lóban, hiszen az előző kettőről mindenki tudja kicsoda, az utób­biról a neve után sem tudta volna senki, kiről van szó. Gróf Ká­rolyi Ella és Gróf Almásy Dénes egyébként igen szűk kapcsolatot tartottak fönn a középosztálybeliekkel. Visszaemlékezés szerint a gróf -noha helyi kártyapartnerei közülük kerültek ki- "káposz­tafejeknek" tartotta őket. Lindl kisasszony a comtesseket is ta­nította zongorázni, ezért járt nála többször Almásy Denise. Min­denki más a Lindl-ház vendégei és barátai közül a kisvárosi kö­zéprétegek különböző csoportjaihoz tartozott. A legnagyobb cso­portot az uradalmi tisztek alkották. Delőlük állt a család rokon­ságának tekintélyes része. Ez, a történetírás által eddig kevés figyelemre méltatott réteg Békés, Csanád és Arad megyében a na­póleoni háborúktól fokozatosan kiárusított kamarai birtokok új tulajdonosainak szolgálatában szerzett tekintélyt és vagyont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom