Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

tott a bevándorlás időhatárainak megállapítására is. Ha ugyanis minden bevándorló első állomása a peremvidék, a határzónák zsidóságának létszáma mindenkor egyértelműen tudósít a bevándorlás idejéről és nagyságrendjéről. Ily módon zárja le a szerző a betelepedést Ausztriából 1700 körül, Cseh-Morvaországból a XVIII. sz. második felében, Galíciából pedig a XIX. sz. közepén. Ez az elmélet azonban már empirikus vizsgálat nélkül is több szempontból megkérdőjelezhető. Egyrészt nem számol azzal az esettel, ha megnő a peremvidékekről az ország belseje felé való elvándorlás, és ezt a veszteséget az újabb határon túlról jövő bevándorlás sem tudja kiegyenlíteni. Ekkor ugyanis valóban csökken a létszám a határmegyékben, a nagyságrendek változása azonban még nem jelenti egyértelműen a betelepedés megszűnését is. Másrészt egyetlen bevándorlási modellel dolgozik (állomásai: külföld -peremvidék- az ország egyéb területei: több generáció alatt) figyelmen kívül hagyva azt a lehetőséget, hogy a bevándorlóknak már az első generációja túlhaladhat az osztrák, cseh-morva, galíciai határ mentén fekvő megyéken, nem hagyva nyomot a peremvidék zsidóságának létszámában. A betelepedésnek ez utóbbi lehetséges útját tükrözik a vizsgált csoporton belül a külföldről közvetlenül Pestre érkezők. 2.sz. táblázat A határokon túlról származók férfiak nők fő fő Galícia-Lengyelország Cseh-Morvaország Ausztria Németország Románia Összesen: 26 1 15,4 0,6 16 4 4 9,6 2,4 2,4 29 1 1 0,6 0,6 17,2 24 14,4 Pest ortodox kereskedőinek egy része tehát külföndön születik, de már a fővárosban házasodik vagy anyakönyvezteti gyermekét. A születési hely és a főváros között megtett út állomásait nem is-