Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
kereskedelemre, valamint az egyes szolgáltatásokra vonatkozik, az 1875-ös kereskedelmi törvény értelmében pedig kereskedőnek tekinthető az, aki a saját nevében, kereskedelmi ügylettel iparszerűen foglalkozik. A törvény nem tekintette kereskedelmi cégnek a kufárokat és a házalókat, de ha a zsibárusok, kocsmárosok, közönséges fuvarosok, hajósok és más iparosok tevékenysége a kisipar körét meghaladta, már kereskedelmi cégnek számítottak. 5 Minden kereskedő, pénzbírság terhe mellett, üzlete megkezdésével egyidejűleg köteles volt cégét bejelenteni azon a törvényszéken, ahova tartozott, amelynek területén kereskedelmi telephelyét felállította . Az 1875: XXXVII. törvénycikk 7. §-a írta elő a törvényszékeken cégjegyzékek vezetését, amely bárki által megtekinthető volt. A cégjegyzékbe történt bejegyzések egy -a földmívelés-, ipar- és "kereskedelemügyi miniszter által kiadott-, központi értesítőben is megjelentek. Míg az egyes törvényszékeken vezetett cégjegyzék csak a törvényszék területén működő cégek adatait tartalmazza, addig a "Központi Értesítő" az összes magyarországi -és 1918-ig az erdélyi- bejegyzett cégekét közli. Az I. világháborúig a "horvát- és szlavonországi" cégbejegyzések kivonatai is megjelentek. Az 1875 előtti cégekről pedig a váltótörvényszékek iratanyaga őrzött meg bejegyzéseket. 1910 után csak a trianoni Magyarország területén működő cégekre vonatkozik a Központi Értesítő, majd az első, illetve a második bécsi döntéssel visszacsatolt területeken működők adataival bővült; végül 1945-től 1948-ig, az államosításig a jelenlegi országhatárokon belül bejegyzett cégek adatait tartalmazza. 4 A törvény célja elsődlegesen az üzleti élet megbízható és nyugodt alapokra helyezése volt. Ezért a cégbejegyzés aktusa megkövetelte a cég alapadatainak közlését is, amelynek jelentősége az akkoriban gyorsan terjedő, s az 1875-ös törvénnyel újraszabályozott vállalkozási formák -főként a részvénytársaságok- miatt megnőtt . Ezért közölni kellett a cég: nevét címét telephelyét tulajdonosát(ait) és mindezek változásait, s ezen túl a korlátozott vagyoni felelősségű formák
