Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK

Kövér György: A RÉSZVÉNYESEK NÉVJEGYZÉKE MINT TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FORRÁS A reformkorban alakult első magyarországi részvénytársaságokról a századvég félszázados jubileumot ünneplő vállalattörténetei közöltek először alapítói névjegyzékeket. Ezek a listák -eredetijük ma már többnyire nem található meg- tartalmazzák az előjegyző, aláíró részvényesek nevét, lakóhelyét, valamint a ténylegesen befizetett összeget, amiből képet alkothatunk a magyarországi részvénypiac születési körülményeiről. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank befizetett részvényeinek például 1842-ben több mint háromnegyede Magyarországról (62 %-a Pestről) származott. Az igazgató-választmány domináns csoportját jelentő pesti kereskedő-bankárok (15-ből 8 fő) az összes részvényeknek egyötödével rendelkeztek."'' Látható tehát, hogy a változó kamatozású értékpapírok már a reformkorban felkeltették a városi társadalom kommercializált csoportjainak érdeklődését. Problémafelvetésünk tulajdonképpen arra irányul, hogy körülhatároljuk: a reformkortól az első világháborúig tartó évtizedekben milyen társadalmi körökből verbuválódott a magyarországi részvénybirtokosok közönsége, milyen források alapján és hogyan rekonstruálhatók az összetételükben történt változások? Korreferátumunk természetesen csak a figyelemfelkeltésre és a módszertani kérdések megfogalmazására vállalkozik, a szisztematikus válaszadásnak még korántsem jött el az ideje. Pedig -véleményünk szerint- kiaknázásuk esetén a személyenkénti adójegyzékben figyelmen kívül hagyott részvényvagyon megközelítő számbavételével hasznosan egészíthetnék ki a virilis-jegyzékek alapján nyert ké2 pet.

z Az értékpapír-vagyon számbavételének egyik módja természetesen a vagyonleltárak elemzése. (Lásd: Tóth Zoltán korreferátumát.) Ezt a lehetőséget azonban most legfeljebb a névszerinti részvényeslisták kontrolljaként említhetjük. Eddigi tapasztalataink alapján részvényeseket névszerint felsoroló jegyzék kétféle esetben maradt az utókorra. Az egyik az alapításkor, részvényaláíráskor (vagy részvényemeléskor) keletke-