Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
II. AZ 1848–1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK
Kisfaludy Katalin: A POLGÁRMESTERI IRATOK TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FORRÁSÉRTÉKE (1849-1918) Mondanivalómat egyetlen, mezővárosból rendezett tanácsú várossá szervezett közigazgatási egység, mégpedig Nagykőrös polgármestere működése során keletkezett iratok tételes vizsgálatára alapozom. Az időhatárokat 1850 és 1918 jelöli, a tételes jelző pedig azt, hogy a közel 70 esztendőből minden ötödikben megvizsgáltam olyan ügyeket, amelyekből társadalomtörténeti szempontból fontos és tipikus forrásokat reméltem. Mivel az államigazgatás azonos szintjein, az azonos közigazgatási egységek -tehát községek, rendezett tanácsú városok, thj. városok, megyék- hatásköré 1 :, az egyes helyi hivatalok ügykörét, különösen 1872-től lényegében országosan egységesen szabályozták, a rendezett tanácsú városok vonatkozásában e vizsgálat eredményei -ha vannak- modell értékűek. Nem szeretnék most közigazgatástörténeti fejtegetésekbe bocsátkozni, de nem mellőzhetek néhány olyan szervezeti kérdést, amely alapvetően befolyásolja az adott helyen keletkezett iratok forrásértékét. Ismeretes, hogy 1849 után az ország közigazgatás megváltozott, ennek elsődleges következménye az önkormányzati jogkör teljes fölszámolása lett. 1 Nagykőrösön is "felsőbb hatóság" által kinevezett és felesketett tisztikar irányította a várost, a 12 tagú tanács vezetőjét is a megyefőnök nevezte ki. A tisztikart tanácsnokok alkották, élükön 1848 óta polgármester állt. A tanácsnokok szakreferensek voltak. 5 Az önigazgatás fölszámolása abban is megnyilvánult, hogy 1860-ig minden ügy szolgabírói jóváhagyást kívánt, a polgármesteri hivatal a legtöbb esetben nem intézte el, csupán továbbította a beadványokat. Ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonni, hogy az 1850-es évek iratai teljesen értéktelenek lennének, mert a magisztrátus, ha politikai hatáskört nem is élvezett, a város életének mindennapjait mint testület mégiscsak irányította: a népességösszeírás, a polgárjogi kérelmek elbírálása, adóügyek intézése (stb.) az ő feladata volt.
