Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - A provizórium és a kiegyezés korszaka - IV. B. 255. A Békés Megyei ínségi Központi Bizottmány iratai 1863-1865

b) Közigazgatási iratok 1860-1867 5 doboz, 6 kötet = 0,72 ifm 1-5. doboz Iratok 1860-1867 6-11. kötet Iktatókönyvek 1862-1866 Összesen: 5 doboz, 7 kötet = 0,74 ifm IV. B. 255. A Békés Megyei Inségi Központi Bizottmány iratai 1863-1865 A Békés Megyei Inségi Központi Bizottmány megalakítása ügyében a főispáni helytartó, Kis János 1863. június 28-án adta ki a rendeletet, amelyben intézkedett a városokban, községekben megalakítandó helyi ínségbizottmányok működéséről is. Az intézkedést az 1863 tavaszán és nyarán az Alföldet - így Békés megyét is - sújtó nagy szárazság tette szükségessé. A rendkívüli aszály a lakosság és az állatállomány létfeltételeit veszélyeztette, a munka nélkül maradt Békés megyei parasztság körében mozgolódást eredményezett. A helyi ínségbizottmányokban az elöljáróság tagjain kívül részt vettek a helység lelkészei, módosabb lakosai. Szarvason előkelő hölgyekből alakult „hölgykoszorú" is segítette a bizottmány munkáját. A segélyezés alapja a kormány által nyújtott pénz-, gabona- és vetőmagsegély, valamint a helyből és az ország ínség nem sújtotta részéből beérkezett természetbeni és pénzadományok voltak. Az iratanyag a helyi ínségbizottmányoknál keletkezett iratokat tartalmazza. A Gyulán székelő központi ínségbizottmány jegyzőkönyvei az elnöki tisztet ellátó főispáni helytartó iratanyagában találhatók, az általa tett intézkedésekkel együtt. A helyi számadások felülvizsgálatát egy Gyulán működő, megyei főtisztviselőkből álló héttagú albizottság végezte. Az ínségbizottmányok 1864 augusztus végén szüntették meg működésüket, számadásaik felülvizsgálata ugyanazon év decemberében történt meg. A bizottmányi iratok között elszámolások, segélyosztási és adománygyűjtő listák, valamint egyéb dokumentumok találhatók, amelyek bemutatják a megyét ért természeti csapás következményeit: a lakosságot sújtó különböző betegségeket (skorbut), másrészt a takarmányhiány okozta állatállomány pusztulást. A megyében 24 helyi bizottság működött, ezek közül tíznek maradt meg az iratanyaga, amelyet római számmal jelölt dossziékban helyeztek el a levéltárosok a rendezés során. Az állag nélküli fondban a következő települések ínségbizottmányi iratai találhatók meg: Gyula, Békés, Szarvas városok, Békésszentandrás, Kétegyháza, Köröstarcsa, Orosháza, Öcsöd, Szeghalom és Vésztő községek. 4 doboz = 0,48 ifm 1-4. doboz ínségbizottmányokiratai 1863-1865