Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 411. A Békéscsabai járás főszolgabírójának iratai 1872-1919

c) Gazdasági albizottság (GALB) iratai 13 doboz, 7 kötet = 1,76 ifm 1-13. doboz Iratok 14-19. kötet Iktató- és mutatókönyvek 20. kötet Mutatókönyv d) Közigazgatási választmány iratai 1 csomó = 0,14 ifm 1. csomó Iratok Összesen: 235 doboz, 14 csomó, 73 kötet = 32,44 IV. B. 411. A Békéscsabai járás főszolgabírájának iratai 1872-1919 A főszolgabírók és főjegyzők hatás- és feladatkörét lásd a IV. B. 434. fond be­vezetőjében. A Békéscsabai járáshoz 1872-ben a következő települések tartoztak: Békéscsa­ba mezőváros, Gerendás, Vandhát, Szentmiklós és Kiskondoros puszták, Gyoma me­zőváros, Nagyállás, Póhalom, Székhalom. Ege, Felhalom és Csudaballa puszták, Endrőd község, Nyárszeg, Sima és Csejt puszták, Újkígyós kertésztelep és Ókígyós puszta. 1877-ben megalakult a Gyomai járás Gyoma és Endrőd településekből, így ezekkel csökkent a Csabai főszolgabíróság területe. Békéscsaba 1918-tól rendezett tanácsú város lett, a járás 1919-ben megszűnt, Újkígyóst és Ókígyós pusztát a Gyulai járáshoz csatolták. A fond iktatott iratanyaga rendkívül hiányos, elsősorban segédkönyvek marad­tak fenn. Az a) állagban közigazgatási iratok találhatók. A három dobozt kitevő, jórészt az első világháború idejéből származó iktatott iratanyag mellett az iktató- és mutató­könyvek csaknem teljes sorozatát őrzi az állag. A b) állag kihágási iratai iktató- és mutatókönyvekből állnak. a) Közigazgatási iratok 1872-1919 3 doboz, 83 kötet = 4,51 ifm 1-3. doboz Iratok 1898,1915-1919 1918-1948 1918-1948 1941-1948 1946 1889-1904 1889-1904 ifm

Next

/
Oldalképek
Tartalom