Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 432. Békés Vármegye Számvevőségének iratai 1928-1942

len állami szakhivatalok felállítását rendelte el (lásd VI. 401. Gyulai Államépítészeti Hivatal iratai). A fond iratanyaga Kis Kéry Mihály vármegyei mérnök működése alatt keletkezett iratokat tartalmazza, amelyek hiányosan maradtak fenn, és jórészt a megyei közgyűlés jegyzőkönyvéből kiírt, mérnöki hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos cikkek. Az iratok között jórészt közmunkáknak, kisebb jelentőségű út-, híd- és megyei tulajdont képező községi épületek javításának dokumentumai találhatók. Emellett néhány költségvetés és árlejtés is fellelhető közöttük. Az iktatott iratokhoz egy évenként újrakezdődő sorszámozású iktatókönyv kapcsolódik. Figyelmet érdemel Békés vármegye gyulai székházának (jelenleg polgármesteri hivatal) 1876-1877. évi átépítési naplója. 1 doboz, 2 kötet = 0,16 ifm 1. doboz Iratok 1872-1877 2. kötet Iktatókönyv 1872-1875 3. kötet A gyulai megyeháza átépítési naplója 1876-1877 IV. B. 432. Békés Vármegye Számvevőségének iratai 1928-1942 A vármegyék pénzgazdálkodását ellenőrző és felülvizsgáló intézmények a 19. század elejétől alakultak meg. Békés megyében 1807-ből van adat a számadásokat vizsgáló törvényszék meglétére. A megyei pénzkezelést felülvizsgáló szakszolgálatot a kamara szorgalmazására építették ki. Egy 1847. évi helytartótanácsi rendelet szabályozta a megyei számvevő törvényszékek működését, amelyek az 1848. évi 11. tc. alapján megyei számvevőszék néven működtek tovább 1850. április 17-ig, a pénzügyigazgatás állami átszervezéséig. A megyei számvevőség az alispáni hivatal keretében működött. Elén a főszámvevő állt, és öt beosztott alszámvevő látta el a pénztári ellenőrzés, a bevételek és a kiadások nyilvántartása körüli feladatokat. A vármegyei pénzkezelés ellenőrzését, a számfejtés és számvitel körüli teendőket egy 1883-ban kiadott 37 169. számú belügyminiszteri rendelet szabályozta. A számvevőség egyik legfontosabb feladata a megyei költségvetés összeállítása volt. Felülvizsgálta a községi költségvetéseket, elosztotta az adók révén befolyt pénzeket, a közgyűlés döntése alapján meghatározta a pótadókulcsot, felülvizsgálta a községi pótadó mértékének jogosultságát. A számvevőség felügyelete alá tartoztak a következő, megyei kezelésben lévő pénztárak: vármegyei házipénztár, közúti, gyámi és közalapítványi, köz- és magánárvavagyoni, gondnoki, községi iskolai, községi jegyzői nyugdíj intézeti és egyéb pénztárak.