Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Feudális kor - IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai 1810-1847

zott az 1830-as állapothoz képest. Az üléseken öt megyei táblabíró, a főpénztárnok, az alpénztárnok, a számvevő, a gyulai főszolgabíró, egy megyei esküdt, az alügyész és az aljegyző vettek részt. A bizottság előadója a számvevő és a főpénztárnok volt. A bizottság a közgyűlésnek tartozott felelősséggel, és a számadások felülvizsgálatán túl a megyei pénzek hovafordítására is volt befolyása. A számvevőszék üléseiről jegyzőkönyv készült. Az üléseken vizsgálták felül a benyújtott okmányokat, és döntöttek arról, hogy melyiket terjesszék a megyei közgyűlés elé. Az ülésekre benyújtott okmányokat a jegyzőkönyv sorszáma szerint évenként gyűjtötték össze. A fond három doboznyi anyagában jegyzőkönyvek, számadások, számvevői jelentések (a számvevői tisztséget 1790-től töltötték be Békés megyében) és az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok találhatók. Képet kap a kutató a megyei ügyvitel költségeiről, az irodaszer-ellátásról. A számvevőszéknek benyújtott okmányokból fény derül az adószedésekből eredő jövedelmekre, a közmunkák költségeire, a megyei pénztárak és alapok elszámolásaira. A korabeli hiteléletbe adnak betekintést azok a dokumentumok, amelyek a különféle pénztárak és alapok (árva-, kórházi-, árvíz- és tűzkárosultak segélyezésére) tőkepénzeinek gyulai polgárok számára történő kihelyezését dokumentálják. Az iratanyag a jegyzőkönyvek segédletkénti használatával kutatható. 3 doboz = 0,42 ifm 1-3. doboz Számadásokat vizsgáló törvényszék jegyzőkönyve 1807 Békés megye censualis székének jegyzőkönyve 1830 Számvevőszéki jegyzőkönyvek 1843-1847 Számadások 1842 Számvevői jelentések 1843-1847 Az endrődi kórházzal kapcsolatos iratok 1837-1844 IV. A. 18. Békés vármegye tiszti főorvosának iratai 1810-1847 A megyei egészségügyi szervezetet Mária Terézia uralkodása idején a főorvos (physicus magistratualis), a sebész (chirurgus) és a bába (obstetrix) alkotta. 1753-ban Ernst Károlyt megyei chirurgussá választották, majd 1770-től Wizinger Károly foglalta el a megyei orvosi posztot. 1787-ben az egyesített vármegyék (Békés-CsanádCsongrád) főorvosa Rigler Zsigmond volt (lásd IV. A. 8. fondot), akit 1790-1812-ig Békés megye tiszti főorvosi posztján találunk. Rigler Zsigmond egyik legnagyobb érdeme, hogy bevezette a megyében a nagy gyermekhalandóságot okozó himlő elleni védőoltást (1802-ben csaknem 3000 oltást végzett el). 1812. július 21-én Tormássy Lajos lépett a helyére, aki 50 éven át volt tiszti főorvosa a megyének. A fond anyaga jelenős forrásértéket képvisel, nemcsak orvostörténeti, hanem kultúrtörténeti szempontból is. Az időszaki főorvosi jelentéseken kívül járványokkal