Kereskényiné Cseh Edit: Békés Vármegye levéltára 1715-1950. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2. (Gyula, 2008)

Polgári kor - Az 1872-1950-ig terjedő korszak - IV. B. 448. Cséffa-nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi járás főjegyzőjének iratai 1920-1950

IV. B. 448. A Cséffa-Nagyszalontai járás főszolgabírójának, 1945-től a Sarkadi járás főjegyzőjének iratai 1920-1950 A főszolgabíró és a főjegyző tevékenységére vonatkozó általános tudnivalókat lásd a IV. B. 434. fond bevezetőjében. A járás területe 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. Békés megyéhez az 1950. március 16-án kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében csatolták. A trianoni békediktátumot követő határrendezés után megszervezett járás területe nem változott, elnevezése annál többször. 1920-ban hozták létre az Okányi járást, amely a volt Nagyszalontai és Cséffai járások Magyarországon maradt településeit foglalta magába. 1923-ban Cséffai járásra változott az elnevezése, majd 1924 júliusától Cséffa-Nagyszalontai járásra. Székhelye Okány községben volt. A Cséffa-Nagyszalontai, majd a későbbi Sarkadi járás települései a következők voltak: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Újszalonta és Zsadány. 1920-ban Kötegyán, Méhkerék, Sarkad és Újszalonta községekből megszervezték a Sarkadi szolgabírói kirendeltséget, amely 1928-ig funkcionált. 1941—1944-ig székhelye Nagyszalonta volt, megnevezése pedig Nagyszalontai főszolgabíróság. 1945-ben Sarkadi járás néven vette át a főszolgabírói hatáskört a főjegyző. Bihar megye központja 1944. november 13-tól Berettyóújfalu volt. Előtte rövid ideig a nagyváradi alispáni hivatallal tartotta a járás a kapcsolatot. A fondképző iratanyagát a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a területi illetékesség elve alapján 1978-ban adta át a Békés Megyei Levéltárnak. A fondot három állag alkotja. Az a) állagban a főszolgabírói és főjegyzői közigazgatási iratok találhatók. Az 1920-as évek anyaga nagyon hiányos, az 1930-as évtized és az 1940-es évek elejének iratanyaga teljes mértékben hiányzik, ugyanakkor szinte hiánytalanul fennmaradtak az 1947-1949. évek dokumentumai és segédkönyvei (iktató- és mutatókönyvek). A korszakra vonatkozóan jelentős forrásértékük van ezeknek az iratoknak, amelyek tájékoztatnak a korabeli pártviszonyokról, egyesületekről, földbirtok viszonyokról, munkaerőhelyzetről, a járás községeinek mindennapi életéről. A b) állagban a Sarkadi Járási Szolgabírói Kirendeltség egy doboznyi, 19201926-ból származó, rendkívül hiányos iratanyaga nyert elhelyezést. Segédlet nem maradt fenn, az iratok egyenkénti átnézéssel kutathatók. A c) állag 1939., 1941. és 1942. évi kihágási iratainak jelentős része a Romániából átszökött magyar anyanyelvű lakosok ügyeivel foglalkozik, azonkívül jogosulatlan ipargyakorlási, árusítási és italmérési ügyekkel. a) Főszolgabírói közigazgatási iratok 1920-1950 32 doboz, 7 kötet = 3,90 ifm 1-3. doboz Okányi járás főszolgabírójának iratai 1920-1922 Cséffai járás főszolgabírájának iratai 1923