Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - 1. A Békés Megyei Tanács V. B. apparátusának iratai - XXIII. 6. A Békés Megyei Tanács V. B. Titkárságának iratai 1950–1990

si, adminisztrációs feladatok, az alárendelt tanácsok és végreható bizottságok tevékenységével kapcsolatos jogi feladatok, propaganda, információs és területszervezési feladatok kerültek. Szervezete szervezési és gazdasági osztályra tagolódott. 1973-ban a szervezési osztályt szervezési és jogi osztállyá szervezték át a Békés Megyei Tanács 1973. október 4-én 28/1973. határozati számon elfogadott módosított szervezési és működési szabályzata alapján. A megyei tanács 1988. március 24-én 2/1988. (III. 24.) számú határozatával elfogadta az újabb módosított szervezeti és működési szabályzatot, melyben a titkárságot három önálló szervezetre bontották szét: szervezési és jogi osztály (működik a tanácsrendszer megszűntéig), gazdasági osztály (1989. június 30-án megszűnt), tisztségviselői titkárság (elnöki hivatallá szervezték át 1989. július l-jétől). A 105/1989. (IX. 21.) tanácsi határozattal elfogadott módosított SZMSZ szerint az elnöki hivatal főbb feladatai lettek: nemzetközi kapcsolatok, egyházpolitika, tudománypolitika, nemzetiségi, társadalompolitikai, sajtóreferensi és szóvivői, belső ellenőri és gazdasági tanácsadói feladatok. Ennek megfelelő referensi, szaktitkári apparátus működött a hivatal keretében (1. XXIII. 23., 25.). A szervezési és jogi osztály ügykörébe pedig a megyei tanács-testületi munkafeltételeinek biztosítása, hatósági jogorvoslati döntések előkészítése, általános szervezési és jogi ügyek, a helyi tanácsi testületek törvényességi felügyelete, titkos ügykezelési feladatok, a védelmi bizottság munkájával összefüggő teendők ellátása kerültek. Az iratanyagban megőriztük a törvényességi felügyelet jegyében a titkárság anyagába került különböző szintű tanácsülési és vb-jegyzőkönyveket - mivel ezek sokszor első példányok, míg a helyi tanácsi fondokba letett példányok gyakran 4-5., s így rossz minőségű másolatok. A rezervált (bizalmas, titkos, szolgálati használatú stb.) iratok 1956-1990 között az időközbeni tanácsi selejtezés ellenére viszonylagos teljességben megmaradtak. A fontosabb ügyekről tematikai feltáró cédulák készültek. Számos ügyirat található ebben az állagban az egyházügyekkel kapcsolatban (hitoktatás, egyházi szertartások, papok, lelkészek ügyei, békemozgalom, az egyházi „reakció" elleni harc munkatervei stb.), az 1956-os forradalomban szerepet vállalókkal szembeni intézkedésekről, törvénytervezetekről (előzetes tájékoztatás kérése), államosított házingatlanokkal kapcsolatban, káderekről (kinevezések előtti vélemények), nemzetiségi községek felméréséről, a kapitalista országok „fellazító politikája" elleni harcról, kivételes nyugellátásról; ezek mellett a vezetői értekezletek jegyzőkönyvei, pártszervek tulajdonában levő ingatlanokkal, területszervezési változásokkal járási hivatalok megszűnésével, magyar-román kapcsolatokkal, a csernobili atombalesettel, MÉM intézkedésekkel, a kétszintű közigazgatás bevezetésével kapcsolatos iratok vannak többek között ebben az állagban. Az általános iratok és az egyes szervezeti egységek levéltárba került iratai a megye életének igen sok fontos eseményét rögzítik, számos igen jól használható adatgyűjtés, statisztika is szolgálja a kutatói tájékozódást.