Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

A Békés Megyei Tanács levéltára - XXIII. 21. A Békés Megyei Tanács iratai 1950-1990

tásával és ellenőrzésével, a tanácsoknak alá nem rendelt szervek működésével kapcsolatos feladatok ellátása (népi ülnökök választása stb.). Feladatkörében a testület határozatokat és rendeleteket hozhatott, amelyek nem állhattak ellentétben a magasabb szintű jogszabályokkal. Ellenkező esetben a magasabb szintű hatóság megsemmisíthette, vagy megváltoztathatta azokat. A tanácsülés előkészítését, összehívását, tanácskozása rendjének részletes szabályozását az 1954. évi 16. és 17. NET sz. határozatok állapították meg. A tanácstagok választására vonatkozóan az 1954. évi XI. törvény, az 1966. évi III. törvény, az 1970. évi III. törvény, valamint az 1983. évi III. törvény rendelkezett. A harmadik tanácstörvény, az 1971. évi I. törvény újra szabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. A legjelentősebb eltérés a korábbiakhoz képest a tanácsok jellegének meghatározásában mutatkozott. A tanácsok a szocialista állam népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei. Az önkormányzati jelleg a tanácsok önállóságát és öntevékenységét fejezte ki, és az ehhez szükséges gazdasági eszközök biztosítását feltételezte. A tanácsok működési területeit újra szabályozva a törvény már nem beszél a járási tanácsok testületeiről, ez a tanácsi szint már a megyei tanács hivatalaként működött a továbbiakban. A tanácsok hatáskörét törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet, valamint tanácsrendelet állapíthatta meg. Az utóbbi a tanácsi önállóság, az önkormányzatiság érvényesülésének egyik lehetőségét jelezte. A törvény 15.§-a határozta meg a megyei tanács feladatát és hatáskörét: eszerint gondoskodik a központi irányítás érvényesítéséről, képviseli a helyi tanácsok érdekeit, szervezi, összehangolja az állami, társadalmi gazdasági célkitűzések kialakítását és megvalósítását, meghatározza a helyi tanácsok tevékenységének főbb irányvonalát, biztosítja, hogy a tanácsi tervek megfelelően szolgálják a megye gazdasági fejlődését, a települések fejlesztését. A megye gazdasági életének felügyeletében érvényesíti az állami érdekeket, dönt a községeknek nagyközséggé szervezéséről, a községi közös tanácsok székhelyének áthelyezéséről, a megyehatárt nem érintő területrész-átcsatolásról, előterjesztést tehet jogszabály alkotására és módosítására. A megyei tanács nevezte ki a járási hivatal elnökét. (1987től, a járási tanácsok megszűntét követve a nagyközségi tanácsok közvetlen megyei irányítás alá vonására is lehetősége lett a megyei tanácsnak.) A megyei tanács létesíthetett olyan vállalatokat, intézményeket, amelyek az egész megye sajátos szükségletei kielégítését szolgálhatták. A törvény alapján készült el a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1973. (T. K. 1.) MT TH számú utasítása, amely a tanácsok hatáskörét is részletesen rögzítette. A harmadik tanácstörvény 28. § (1) bek. szerint a tanács rendeletben állapítja meg a saját és szerveinek szervezeti és működési szabályzatát. A törvény végrehajtási utasításaként kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. sz. rendelet24. §-a szerint a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke irányelveket adott ki a szabályzat megalkotásához. A megyei tanács esetében a szabályzatot a Minisztertanács hagyta jóvá. A Békés Megyei Tanács szervezeti és működési szabályzatát a tanács 1971. október 20-i ülése hagyta jóvá, 33/1/1971. (X. 20.) tan. hat. számon. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának 728-3/1971. sz. határozata a szabályzat 1972. január 1-jei bevezetését rendelte el, miután a Minisztertanács Ta-