Jároli József: A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990. Ismertető leltár - Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 1. (Gyula, 2006)

Bevezető gondolatok

nius 15-én szervezték meg a megyei tanácsokat. Békésben is ezen a napon alakult meg a megyei tanács Békéscsabán, az új megyeszékhelyen. (A tanácsalakulás előtt Békés megye területe is változott, székhelyét pedig Gyuláról 1950. március 16-ával Békéscsabára helyezték át. A 4343/1949. MT sz. rendelet döntéseként Békés megyéhez csatolták a szomszédos Bihar megyéből a régi Cséffa-Nagyszalontai járás Magyarországra eső területét Sarkadi járás néven, az egykori Csanád megyéből pedig a Battonyai és a Mezőkovácsházi járás községeit. Szolnok megyéből Dévaványa és Ecsegfalva, Csongrád megyéből pedig Kardoskút került át Békés megyébe. A történeti Békés megye községei közül Öcsödöt Szolnok megyéhez csatolták. Az 1950-es év tavaszi hónapjai az új megyei igazgatás megszervezésével teltek el, hiszen a csatlakozó területek átvétele, a személyi kérdések elintézése a tanácsalakulás előtt még a régi vármegyei keretek között zajlott le.) Az 1950. június 15-én megalakult megyei tanács megválasztotta a megyei vb-t, és e testület tagjai sorából a tisztségviselőket. A tanács elnöke a vb elnöke lett, akinek feladatköre mindkét testületre kiterjedt, azonban a tényleges intézkedéseket mint a vb elnöke tehette. A tanácsok megszervezését a 143/1950. (V. 18.) MT sz. rendelet szabályozta az első tanácstörvény felhatalmazása alapján. Békés megyében 80 főből álló tanácsot kellett szervezni, amelyhez 43 póttag beállítása társult. Az első ülésen részt vevő tanácstagokat a Magyar Függetlenségi Front megyei szervezetének javaslatára delegálták a testületbe. A tanácstestületnek 13 főből álló vb-t kellett alakítania a rendelet szerint. Ugyanez a jogszabály meghatározta a tanács és a vb legfontosabb feladatait, a melléklete pedig a megyei tanács és végrehajtó bizottsága ügyrendjét tartalmazta. Ebben a jogszabályban történik intézkedés arról is, hogy a hatósági jogkört ellátó vb milyen hivatali szervezet élén álljon: 11 osztályt kellett alakítani (pénzügyi, terv és statisztikai, igazgatási, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, építésügyi, közlekedési, oktatási és népművelési, közegészségügyi és népjóléti, munkaerő-gazdálkodási osztály). A tanács, a vb és a szakigazgatási szervek a rendelet 1. § (4) a. pontja alapján a megyében működő korábbi önkormányzat összes szervei, valamint az állami feladatokat ellátó helyi szervek működését váltották föl. A 160/1950. (VI. 14.) MT sz. rendelet a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának és osztályainak belső szervezetéről, ügyköréről és egyes hatásköri szabályokról tartalmaz rendelkezéseket. Ez az első jogszabályi szabályozása az egyes osztályok munkájának, a későbbiek során az egyes szakminiszterek bocsátanak ki az osztályok ügyköreire vonatkozó rendeleteket. Az első tanácstörvény a tanács és a vb szerepkörében a vb-nek tulajdonít nagyobb jelentőséget, mert a szabályozás szerint a tanácsülések szüneteiben a vb hozhatott a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben is döntést. Ez az általános helyettesítő jogkör a túlzott decentralizálás következménye, mert az országos hatóságok, minisztériumok így akarták elérni a szakirányítás hatékonyságának érvényesülését. Adódott ez abból, hogy a tanács kettős alárendeltségben volt, hiszen egyrészt az országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, majd rövid ideig a Belügyminisztérium gyakorolta a főfelügyeletet a megyei tanácsok munkája felett. A vb pedig elvileg a tanács, illetve a főfelügyeletet ellátó szerveknek volt alárendelve. A delegált megyei tanácstagok helyett az 1950-ben elfogadott törvény értelmé-