Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

76 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 tövében temették el. – Délelőtt részt vettem a ref. gimnázium márciusi ünnepén, hol több tanítványom tett ki magáért (különösen Boér Elek, ki az emlékbeszédet tartot­ta). Egész délutánomat lefoglalta a márc. 15-i bizottság s az egyet. ifjúság ünnepe, amelyet a bizottság megalakulásának 40. évfordulóján a szabadban tartottak: a Má­tyás-szobornál, a mostani háború hőseinek sírjainál (hol Barabás Samu beszélt) s a Házsongárdi temetőben Bethlen Gergely és az öreg honvédek sírjainál. A kat. gimn. énekkarában Sanyi és Laci unokáim mind a három helyütt énekeltek. Az egyetemi ta­nárok közül rajtam kívül csak Apáthy Pista vett részt. Az ünnepen körülbelül 10 000 ember jelent meg. márc. 16. A M. Történelmi Társulatban (Budapesten) ma, a közgyűlésen Pór Antalról tartandó emlékbeszédem felolvasására volt tanítványomat, Gombos Albint kértem meg.13 A Társulat a prímást és az esztergomi főkáptalant, a várost és a vármegyét is meghívta az emlékünnepre. márc. 17. Az egyházközség választmánya a katonaság felszólítására kimondta, hogy a Szent Mihály-templom tornyának vörösréz tetejét a gömbbel és kereszttel együtt (30–40 000 kilót) odaadja hadicélokra, de jobban szeretné, ha bádog helyett vasbe­tonnal fedetné be az ekként megkopasztott tornyot. márc. 18. Sándor napján egész nap sok vendégünk volt. A szeminárium, a Kalazanti­num, a kat. gimn. tanári kar küldöttséggel, a ref. VIII. oszt. távirattal üdvözölt, Mol­dován, Szádeczky és neje, Karl kollégáim, Móricz Pista és Ida, Törökék, Páterék, Juhászék, Szilágyiék, Mikó Lőrincné, Zsakó Lenke stb. fölkerestek itthon, amúgy is sokan megemlékeztek rólam, s unokámról, Sanyiról. Ő sok könyvet, új hegedűt stb. kapott, én Mariskától egyebek közt falvédőt (szép kézimunkát) a dívány felé, felesé­gemtől s tőle praktikus apróságokat, unokáimtól harci kocsin katonákat. Hornyánszky Gyula a rektori irodában beszélgetett velem, hogy bár Schneller még mindig nagyon levert fia hősi halála miatt, a filozófiai tanítószék ügyében a bi­zottságot már mégis össze kellene hívni, hogy tájékozódjunk, kik jöhetnének szóba egy esetleges meghívásnál. Röviden, de igen találóan, jellemezte Posch Jenő, Palágyi Menyhért, Székely György, Tankó Béla, Bartók György és Kornis Gyula tudomá­nyos munkásságát, s minden tekintetben ez utóbbit találja legjogosultabbnak, ami kellemesen lepett meg, mert magam is rá gondoltam, de azt hiszem, hogy Schneller, ha becsüli is, nem fog lelkesedni a meghívásért. márc. 19. A piarista Józsefekkel (Perényi, Patay, Szabó) áldomásoztam. márc. 20. Tanglnak átadtam a rektori hivatalt, amelyet febr. 9. óta helyette máig vezet­tem. márc. 21. Isac Emil Moldovánt, a Havasi rózsák , illetőleg a román nép kigúnyolása miatt erősen akarja támadni. Mivel a kormány a Romanul t betiltotta, most a Gazeta Tran ­silvanieit irányítja. Mondja, hogy Carmen Sylváról tartott doktoravató beszédemről valamennyi román lap megemlékezett, s mentegetőzött, hogy nem az ő hibája, ha azt 13 L.: MSN, 3. köt. 1911. nov. 7. 304. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom