Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

89

MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916

máj. 24.

Feleségem írja, hogy Lujzával hazajött B[uda]pestre H[ód]m[ező]vásárhelyről; Zsiga sógor kövérebb, mint valaha és éppen nem olyan sanyarú a helyzete, mint írta.

máj. 25.

A ref. gimnázium VIII. osztályában megnyílt a táborból hazajött fiúk tanfolyama. 31-en vannak, 4–5 kivétellel egyenruhában, azért belépésemkor felhangzott a „vigyázz” aviso. Vállalták, hogy a rám – a magyar történelemből eső – tíz órát vitézül végighallgatják. A kat. gimnáziumban tanítványom, Patay, 20 órát – kétannyi időt – szánt a magyar történelemre, de így is csak okvetetlenkedés ez a tanítással. – Délután a szemináriumban Balogh Margit, majd Winis Nándor búcsúzott el tőlem, emez a távozók nevében, emez a viszontlátás reményében. Óráim száma az I. félévben:

A legújabb kor története 39 óra 100 hallg. Szemin. gyakorlatok (középkor) 22 ’’ 6 ’’

A II. félévben: } 139

A német birodalom tört.

53 ’’ 28 ’’

Szemin. gyakorl. (középkor) 25 ’’ 5 ’’

Egész évben:

A ref. gimn. VIII. oszt. Magyarok tört

.

74 ’’ 25 ’’

Idejárul máj. 25.–jún. 25.:

uo. a VIII. oszt. katonák tanfolyama 10 ’’ 31 ’’

Összesen 223 ’’ 195 ’’

S így rendes tanárságom 38 éve alatt (1877/8–1915/16) 12 527 (ebből 12 359 egyetemi) órát tartottam 7653 hallgatónak és (az utóbbi két évben 107 gimn. tanulónak). A gimn. tanítás a jövő esztendőre már elmarad, s így több időm marad tudom. munkára.

Karunknak ma tartott rendkív. ülése a filoz. tanszék ügyével foglalkozott. A bizottság nevében, mint elnök a pályázat kihirdetését javasoltam, s bejelentettem Schneller különvéleményét Bartók György magántanárunk meghívása érdekében. Schneller fel is olvasta az erre vonatkozó terjedelmes részt. Hornyánszky hevesen szólt ellene, Pósta, Cholnoky s még Schilling mellette. Háromórai tanácskozás után a kar 8 szavazattal 6 ellen a pályázat kiírása mellett döntött.

máj. 26.

Vőm megkapta a hadügyminisztérium elismerő iratát a háború ideje alatt kifejtett munkásságáért.

máj. 27.

Megnéztem Szigethy István karikatúra-kiállítását az Iparmúzeumban, melynek újonnan rendezett szép gyűjteményét, s Kolozsvár reneszánsz építkezésére vonatkozó saját rajzait az igazgató, Pákey Lajos barátom bemutatta. – Délután az Egyetemi Tanács rám bízta, hogy a Plósz Sándort élete 70. éve betöltése alkalmából az egyetem nevében intézendő iratot megfogalmazzam [sic!]. – Feleségem írja, hogy Görgey Artúrnak tegnapelőtti temetésére nem ment el, de a temetés előtt fölkereste ravatalát és három szál rózsát tett rá. Kedves és kegyeletes cselekedet volt tőle. Tegnap és ma a mi rózsáink is nyílni kezdtek.