Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1916
77 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 is szájamba adták, hogy Románia a Balkán-népek hivatott vezetője. Ilyesmit valóban nem mondtam, mert ezt a vezetést Bulgária számára óhajtom. márc. 22. A Magyar Adria Egyesület igazgató választmánya márc. 19-[én] elhatározta, hogy részletes javaslatot készíttet, hogyan lehetne a tengerre, különösen az Adriára s partvidékére vonatkozó ismeretek tanítását a különböző fokú iskolák tanterveibe beilleszteni. Az állattanra ifj. Entz Gézát, a növénytanra Moesz Gusztávot, a földrajzra Prinz Gyulát, a vegytanra Winkler Lajost, a történelemre Márki Sándort szólította. A felhívást már meg is kaptam. márc. 23. A helybeli diákok könyvet adnak ki ajándékul a csatatéren levő bajtársaik szórakoztatására; Ravasz László teol. tanár, mint szerkesztő, Kovács Dezső útján kért, engedném át e célra tavaly A szent tavasz címen tartott felolvasásomat. – Ismerőseim egyre halnak. Ma kaptam kóji Komáromy Andor nyug. tanfelügyelőnek 19-én történt halála hírét. A 74 éves ember nyomorékká összezsugorodva halt meg, pedig még 70 éves korában is délcegen járt köztünk Erdély egykori első gavallérja. Faust fordítója s a magyar boszorkányperek kiadója mindvégig megőrizte szelleme frissességét; legutóbb is, kérésére, én ajánlottam hozzá egy felolvasót (Mándokyt). – Tegnap halt meg Budapesten Szénásy Déneséknél Destek Károlyné Hücke Szeréna, Nuszbek Sándor sógorom húgának, Máriának leánya, ki először Kratochvill Gyula barátom felesége volt, de korán elváltak egymástól, mert Gyulának csak a versei voltak szépek, nem a vonásai. Szeréna 18 éves korában már tiszta ősz volt, de igen szép lévén, bomlottak utána a gyulai gavallérok. – Az aradi lapokban olvasom Révész Nándor felsőkeresk. iskolai tanár elhunytát. Tanítványai nemcsak tudása, de pompás humora miatt is szerették. Hallotta, hogy egyik fecsegő tanítványa társától azt kérdi, hány óra? Ő maga felelt: öt perc múlva lesz tizenkettő – de a maga szája egyre jár. – Nyugodjanak békében! márc. 24. „New York-i”szomszédainknak, a ref. tanároknak velünk szomszédos asztala, hova Gergely Samu is jár, ma a magyar nyelvészek és irodalomtörténészek klubjává bővült ki; ott volt Dézsi Lajos, Gombocz Zoltán, Perényi József, Csűry Bálint stb. Lakatos Lőrinc szilágysági legény, ki másfél esztendeig lévén Szekér Béla öcsém tisztiszolgája, a ház körül és a kertben dolgozgatott; rövid szabadságáról hazatérve, ma este bevonult ezredéhez, az 51. gy. ezredhez Prágába. – A király Réz Mihályt, egyetemünkön a magyar közjog tanárát, Balogh Artúr helyére, a jogi kar egyhangú ajánlata következtében, a politika tanárává nevezte ki. A közjog tanszékére állítólag Polner Ödönt hívják meg Pozsonyból. márc. 25. Kuncz Elek kolozsvári főigazgató emlékezetét a család néhány tagjának, vidéki középiskolák küldötteinek, gr. Bethlen kormánybiztosnak, a Kir. Tábla három elnökének és szépszámú hallgatóságnak jelenlétében elevenítettük fel a Tanári Körben. Elnöki megnyitóm után dr. Körösi György dési igazgató tartotta meg az emlékbeszédet, Gál Kelemen pedig arról értekezett, milyennek tartotta Kuncz a jó tanárt. – Délután részt vettem az áll. tisztviselők egyesületének közgyűlésén, hol megint meghagytak a választmányban; Kossutány kollégám a drágaság idején az önsegélyre tett indítványt. Eljutottam még az Erdélyi Irodalmi Társaság gyűlésébe is, amely gr. Esterházy Kálmán emlékezetének volt szentelve. Saját elbeszéléseinek s tollbamondá-
