Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

66 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 jan. 10. Tangl helyett, ki nagybeteg bátyja meglátogatására ma este B[uda]pestre ment, átvettem a rektori hivatal vezetését. A kari ülésen, az eltávozott Pauler filoz. órái he­lyettesítését Schnellerre és Hornyánszkyra bíztuk. jan. 11. Az EMKE direktóriumában, hol gr. Béldy Ákos eljöveteléig én elnököltem, megint a budapesti fiók szennyesével bajlódtunk.1 A választmány működésé[nek] fel ­függesztésével, a Vöröskereszttel és Andreics min. tanácsossal (a fiók volt elnökével) való ügyek lebonyolításával Sándor Józsefet bíztuk meg, s a további ügyek vezetését – a múltra való felelősség nélkül – a központ vette át. Sándor, mikor Merza Lajos fő­pénztáros egyes részletek iránt faggatta, olyan dühbe jött, hogy a nagy számadóköny­vet az asztalhoz vágta, s kiabálni kezdett. Később elmondta, hogy a Vöröskereszttel való budapesti tárgyalásoknál közel volt ahhoz, hogy a Pannonia III. emeletéről le­ugorjék. jan. 12. Az EMKE választmányában Apáthy formás, szép, de önérzetes hangú beszéd­ben felszólalt, hogy a földgáznak magyar kézben való meghagyása érdekében mi is mozogjunk. Többi közt arra utalt, hogy nem tudjuk, milyen lesz a béke, Románia megnyugtatása és semlegességének jutalma végett Erdélynek nem adnak-e autonó­miát. Indítványt nem tett, s beszéde után otthagyott bennünket, mint Szent Pál az említett oláhokat. Az EMKE egy öttagú bizottsághoz utalta a kérdést. – Szekfű Gyu­la könyve ellen Ballagi Aladár 10-én újabb támadást intézett az Akadémiában, Sághy Gyula pedig 11-én a képviselőházban interpellált Szekfű magántanári habilitációja dolgában, s Jankovich miniszternek szemére vetette, hogy hozzánk Réz Mihályt ki­nevezte, bár a kar nem jelölte.2 – Kémenes Antal tanár, volt tanítványom, ma, mint hadifogoly, a kelet-ázsiai Nikolsk-Ussuriyskyből kíván boldog újesztendőt. Banner Benedek öcsém is orosz fogságban van; Márki Barna szintén – utóbbi már egy esz­tendő óta. jan. 13. A reggeli vonattal érkezett Szekér Béláné (Rákosi Viktor lánya, Mica) komám­asszony, akit csak most ismertünk meg. Pár napot együtt tölt nálunk urával, aki uno­kaöcsém, gárdonyi gazd. intéző, mint főhadnagy (kétszeres harctéri szolgálat után) 1 Az 1915. jún. 12-i naplóbejegyzésben említett számolócédula ügy mellett más botrányokról is írt a saj­tó. Az Est 1915. máj 3-i számában Fényes László közölt Emke János Szanatórium címen cikket. Az írás ­ban közölt levelek szerint Andreics János nyugalmazott miniszteri tanácsos, az EMKE és a DEMKE – Délmagyarországi Közművelődési Egyesület – fővárosi választmányának elnöke felajánlotta az egye­sületek Cirkvenicán lévő, beteg gyerekek számára épült üdülőjét a Vöröskeresztnek, sebesült katonák számára. Mellesleg a Vöröskereszttől két személy katonai szolgálat alóli szabadságolását és Cirkveni­cára helyezését kérte. Egyikük dr. Toldy Lóránt volt, őt kívánta az egyesület a „hadikórház” igazga­tójává kinevezni. Fényes állítása szerint Toldy Andreics veje volt. Amikor a Vöröskereszt jelezte, hogy nem tudja a katonaként szolgáló Toldy felmentését kieszközölni, Andreics az üdülő átadásáról szóló tárgyalást megszakította. Fényes cikke végén kimondottan provokálta a sajtópert. Fényes László: Em­ke János Szanatórium. Az Est , 6. évf. 1915. máj. 3. 122. sz. 4. p. 2 Ballagi Aladár Szekfű könyvéről. Budapesti Hirlap, 36. évf. 1916. jan. 11. 11. sz. 12. p.; Sághy Gyula képviselőházi interpellációja Szekfű Gyula egyetemi magántanár habilitációja ügyében. 607. országos ülés, 1916. jan. 12. Az 1910. évi junius hó 21-ére hirdetett országgyülés képviselőházának naplója . 28. köt. Bp., 1916. 176–179. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom