Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1916
66 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 jan. 10. Tangl helyett, ki nagybeteg bátyja meglátogatására ma este B[uda]pestre ment, átvettem a rektori hivatal vezetését. A kari ülésen, az eltávozott Pauler filoz. órái helyettesítését Schnellerre és Hornyánszkyra bíztuk. jan. 11. Az EMKE direktóriumában, hol gr. Béldy Ákos eljöveteléig én elnököltem, megint a budapesti fiók szennyesével bajlódtunk.1 A választmány működésé[nek] fel függesztésével, a Vöröskereszttel és Andreics min. tanácsossal (a fiók volt elnökével) való ügyek lebonyolításával Sándor Józsefet bíztuk meg, s a további ügyek vezetését – a múltra való felelősség nélkül – a központ vette át. Sándor, mikor Merza Lajos főpénztáros egyes részletek iránt faggatta, olyan dühbe jött, hogy a nagy számadókönyvet az asztalhoz vágta, s kiabálni kezdett. Később elmondta, hogy a Vöröskereszttel való budapesti tárgyalásoknál közel volt ahhoz, hogy a Pannonia III. emeletéről leugorjék. jan. 12. Az EMKE választmányában Apáthy formás, szép, de önérzetes hangú beszédben felszólalt, hogy a földgáznak magyar kézben való meghagyása érdekében mi is mozogjunk. Többi közt arra utalt, hogy nem tudjuk, milyen lesz a béke, Románia megnyugtatása és semlegességének jutalma végett Erdélynek nem adnak-e autonómiát. Indítványt nem tett, s beszéde után otthagyott bennünket, mint Szent Pál az említett oláhokat. Az EMKE egy öttagú bizottsághoz utalta a kérdést. – Szekfű Gyula könyve ellen Ballagi Aladár 10-én újabb támadást intézett az Akadémiában, Sághy Gyula pedig 11-én a képviselőházban interpellált Szekfű magántanári habilitációja dolgában, s Jankovich miniszternek szemére vetette, hogy hozzánk Réz Mihályt kinevezte, bár a kar nem jelölte.2 – Kémenes Antal tanár, volt tanítványom, ma, mint hadifogoly, a kelet-ázsiai Nikolsk-Ussuriyskyből kíván boldog újesztendőt. Banner Benedek öcsém is orosz fogságban van; Márki Barna szintén – utóbbi már egy esztendő óta. jan. 13. A reggeli vonattal érkezett Szekér Béláné (Rákosi Viktor lánya, Mica) komámasszony, akit csak most ismertünk meg. Pár napot együtt tölt nálunk urával, aki unokaöcsém, gárdonyi gazd. intéző, mint főhadnagy (kétszeres harctéri szolgálat után) 1 Az 1915. jún. 12-i naplóbejegyzésben említett számolócédula ügy mellett más botrányokról is írt a sajtó. Az Est 1915. máj 3-i számában Fényes László közölt Emke János Szanatórium címen cikket. Az írás ban közölt levelek szerint Andreics János nyugalmazott miniszteri tanácsos, az EMKE és a DEMKE – Délmagyarországi Közművelődési Egyesület – fővárosi választmányának elnöke felajánlotta az egyesületek Cirkvenicán lévő, beteg gyerekek számára épült üdülőjét a Vöröskeresztnek, sebesült katonák számára. Mellesleg a Vöröskereszttől két személy katonai szolgálat alóli szabadságolását és Cirkvenicára helyezését kérte. Egyikük dr. Toldy Lóránt volt, őt kívánta az egyesület a „hadikórház” igazgatójává kinevezni. Fényes állítása szerint Toldy Andreics veje volt. Amikor a Vöröskereszt jelezte, hogy nem tudja a katonaként szolgáló Toldy felmentését kieszközölni, Andreics az üdülő átadásáról szóló tárgyalást megszakította. Fényes cikke végén kimondottan provokálta a sajtópert. Fényes László: Emke János Szanatórium. Az Est , 6. évf. 1915. máj. 3. 122. sz. 4. p. 2 Ballagi Aladár Szekfű könyvéről. Budapesti Hirlap, 36. évf. 1916. jan. 11. 11. sz. 12. p.; Sághy Gyula képviselőházi interpellációja Szekfű Gyula egyetemi magántanár habilitációja ügyében. 607. országos ülés, 1916. jan. 12. Az 1910. évi junius hó 21-ére hirdetett országgyülés képviselőházának naplója . 28. köt. Bp., 1916. 176–179. p.
