Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1919

437 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 szintén az ultimátum aláírói közt szerepel.203 Az a felelet, amelyet a Főtanács kapott, az Adevěrul külön híre szerint – ezt egy tekintetben sem elégíti ki, erre vonatkozik a de ­cember 1-i újabb határidő. Ebben a kérdésben az erdélyiek a bukaresti parlamentben farkasszemet néznek Brătianuval, aki Maniunak kijelentette, hogy egy kormány sem él meg a parlamentben, ha vele egyet nem ért, és ha Maniu azt akarja, hogy Văitoia­nu generális minisztériuma aláírja a békét, a szabadelvű párt azt a besszarábiaiakkal és bukovinaiakkal együtt ellenezni fogja, és megmenti a mostani katonai kabinetet, amely aláírni nem akar. Furcsa alapon áll ez a szövetkezés, mert uo. a lap hosszú cikkben bi­zonyítja, hogy a Főtanács R.-nak idáig még semmiféle jogát sem ismerte el Besszarábi­ára; s nagyon lóg a dolog Erdélyre nézve is. Tegnap az erdélyi Vajda Sándort valóban a liberálisok szavazata nélkül választották meg parl. elnöknek, a Văitoianu-kormány pedig lemondott, mire a gyűléseket az új kormány magalakításáig elhalasztották. Itt, pesti lapok híradásaira támaszkodva, a kivándorlásnak egész kalendáriumát tudják megcsinálni, pl. hogy 4 (5?)-[én] a szövetségeseknek egy bizottsága már itt lesz az előkészületek megtételére, 7-én innen s 13-án Marosvásárhelyről is kivonulnak; mert a már említett haditanács 27 szóval 13 ellen a kivonulás mellett nyilatkozott, ámbár legeslegújabban (4–5 nap múlva!) állítólag végső ellenállásra szánták el magukat, s min­denesetre itt akarnak kitelelni. Valaki szánakozva kérdezte, hogyha mégis ki kell menni­ük, mi lesz velük? Egy mágnás azt felelte, hogyha egy mocsarat lecsapolnak, senki sem törődik vele, mi lesz a békákkal és a kígyókkal. (De bizonyos, hogy a magyar embersé­gesebb lesz velük, mint ők velünk.) – Rigler Gusztiról azt a megdöbbentő hírt hallottuk a múltkor, hogy a száműzöttek vonatán hirtelen meghalt, de hála Istennek, nemcsak él, hanem, ha igaz, közegészségügyi államtitkár lett. – Apáthy nov. 22-ről, mint hallom, még Szebenből írt; állítólag nem igazak a fölmentéséről a lapokban is megjelent hírek, s ügye húzódása miatt el van keseredve. – Este 9-kor állított be hozzánk Bottka detektív, Jánost, az egyik kocsist, bűntársának, Józsi muszkának feladása következtében 1–2 zsák krumplink ellopása miatt jól felpofozta, azután, mint aki jól végezte a dolgát, elment, a siheder pedig egy negyedóra múlva már nevetett. Az ilyen bagatell ügyet elintézik brevi manu, de a két vagonos répalopás, a 2000 kor. munkabér elsikkasztása és a muszka lo­pása majdnem egy esztendő óta még mindig nincs tisztázva. nov. 30. Erdélyi Pali mondja, hogy a nyáron dolgozott ugyan atyja életrajzán és munkái rendezésén, de most egyáltalán nincs hangulata hozzá. – A holnapi „nemzeti” ünnep, vagyis a gyulafehérvári unió első évfordulójának programja: 9-kor tedeum a két román templomban; 10-kor beszéd a cluji egyetem aulájában; 11-kor onnan zászlós felvonu­lás a kaszárnyában tartandó katonai parádéra. A boltokat zárva kell tartani. A zászlót mindenkinek ki kell szúrnia. Zászló-e vagy ászló? Mikor Sanyi unokám 3 esztendős sem volt, így tanította szókra öccsét: „Mondjad, Lacikám: Zember, zasztal, ... ászló.” Így is meg kell értenünk, mit jelent e szó; s megértjük, mert van már praxisunk a feke­te-sárga világból. Aki pedig az utcán a katonai zászló előtt le nem veszi a kalapját, vagy nemzeti ünnepen megjelenve, az ünnepséggel járó formalitásokat nem respektálja, az ellen Stoica aradi rendőrfőnök eljárást indít azon a címen, hogy román uralom alatt élni nem kíván, s kiutasítja oda, hová őt politikai érzülete vonzza. 203 În ce situaţie ne pune Ultimatumul. Adevěrul, 32. évf. 1919. nov. 26. 10966. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom