Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1919

424 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 a dákoromán törzsből származnak. Ennek a származásnak első bizonyítéka Moldva alkotmánya 1822-ből, amire azután hatottak a francia forradalom nagy eszméi, s las­sanként kialakították a nemzeti egység érzetét. 1859-ben megalakultak az egyesült feje­delemségek, mely a minden románság jelképe lett. Évről évre Romániává növekedett, s minden szomszéd románt feljogosított arra, hogy tőle, növésétől várja szabadsága napja fölkelését. A szabadságnak ez a napja most fölkelt a hadsereg nagyszerű áldozatai következtében, de sugarai még nem hevítik az egész román lelkületet. Hallgatóinak kö­telessége, hogy méltók legyenek a pillanat nagyságához és hogy mindenkinek az utol­sóig otthont teremtsenek a román állam határai közt.” Csak azután ne úgy teremtsék meg az otthont, ahogy most teszik, mert pl. az öreg Hintset azért ütötte meg a guta, Szentkirályi Lajos azért szédült el felindulásában s elesvén kitörte a lábát s két hét alatt meghalt, mert 24 óra alatt kiparancsolták lakásából. nov. 14. Apáthy Istvánt tegnap a legfőbb katonai bíróság teljesen fölmentette, s elrendel­te, hogy azonnal szabadon bocsássák. A mai Patria , az Excelsior okt. 24-[i] száma nyo ­mán Erdély határainak nyugaton a Szatmár–Makó–Fejértemplom vonalban való vég­leges megállapításáról írván, azt tanácsolja a magyaroknak, hogy mámoros szemüket mossák meg hideg vízzel, s ne reménykedjenek, ne csináljanak összeesküvéseket. És uszítva kérdi, összeegyeztethető-e a román állam nagy érdekeivel, hogy megtűrje ke­belében az eskümegtagadó magyar tisztviselőket, kik most foglalkozás nélkül vannak. Ezeket a fegyelmezetlen elemeket, kik nem táplálkoznak egyébbel, mint összeesküvés­nek, vagy merényleteknek eszméjével? Csináljanak rendet már egyszer! Aki kibékül a változott helyzettel, maradjon; a többi menjen! De mindjárt menjen! (A hideg víz talán nem is annyira a magyarok szemére, mint Petroniusnak, a bősz Achillesnek a fejére kellene!) – Annyi bizonyos, hogy ma Nagy-Romániának új térképe jelent meg Anca könyvkereskedő kirakatában. Az is igaz, hogy az Indèpendance Roumanie ma érkezett száma a párizsi Főtanács jegyzékével foglalkozván, ennek Magyarország elfoglalását illető passzusára azt jegyzi meg, hogy Románia megismertetheti szempontját: megtet­te, mert meg tudta tenni. A Főtanács ne ijesztgessen, mert a fenyegetés valósításához anyagi eszközök is kellenek, ahhoz pedig más helyzet kell, mint amilyenben a Főtanács most van. Ez nem kritika a Főtanáccsal szemben, hanem históriai tény megállapítása. Lám, Thrákiára nézve is parancsot adott Szerbiának – ennek serege pedig annak dacá­ra elfoglalta Thrákiát, s most is benne van. (Még nem jelezte, mit egy helybeli lap ma ír, hogy Románia kijelentette Besszarábia bekebelezését.) És hozzá lehetne tenni, hogy Szebenből valamennyi kormányhivatal Clujba költözvén át, holnaptól fogva Erdélynek ez a fővárosa!) „Comadamentul Corpului VI. Armată” felirat ékeskedik mától fogva az áll. tanítóképző intézet csinosan helyreállított homlokzatán. Ez az intézet a háború kitörése óta valami tízszer változtatott gazdát. nov. 15. Hír szerint Friedrich miniszterelnök a románoknak Budapestről való kivonulása­kor kiáltványban hívta föl a lakosságot csendre, nyugalomra annál inkább, mert ez föl­tétlenül szükséges a csak jelentéktelenül megcsonkított ország helyreállításához. Febr. 1-ig a régi közigazgatás helyreállítását remélik. Drummond – mondják – igen alapos memorandumot készített Erdélyről, s Clerk is a legjobban van hangolva. A Főtanács jegyzéke szerint a Maros mögé 8 km-rel kellene visszavonulni. Ma egy hete a szigorú katonai őrjáratok egyik oka az volt, hogy a pályaház udvaráról két vagon muníció eltűnt, csak a kocsik maradtak ott. Nyomára még nem akadtak. A mai helybeli lapokban br.

Next

/
Oldalképek
Tartalom