Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
401 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 fél esztendeig. Ny. b.! – A szebeniek végre nyilatkoztak a magyar felekezeti iskolák dolgában, s nagy kegyesen nem gördítenek akadályt ezeknek magyar jellege elé. A részleteket Maniu elnökkel Barabás Samu, itteni ref. esperes tárgyalta meg. Föltétlenül alkalmazkodni kell a román áll. tantervhez, amely az eddigitől csak a történelem és földrajz tanításában tér el; s abban, hogy alsóbb osztályokban heti 4, felsőbbekben heti 3 órában a román nyelvet, mint külön tantárgyat kell tanítani. Nem Erdélyben született tanárokat csak kivételképpen lehet alkalmazni, és csak a kormány beleegyezésével. Alkalmazhatók esküt nem tett áll. tanárok is, és ezeket többé nem fogják üldözni; úgy tekintik őket, mint akik nem akarnak állami szolgálatba állni. Alkalmazhatók bármely felekezetű tanárok, vagy tanítók is, mert az iskolafenntartó felekezetek dolga, ha ebben a tekintetben idáig elfoglalt álláspontjukat elhagyják. Az egyre kíméletlenebb és embertelenebb kiutasítások, lakás- és házelvételek okának azt mondják, hogy biztosítani akarják a román többséget a hovatartozásról döntő népszavazás esetében. Egyszerűbb lett volna megfogadni a patai pópa javaslatát: „a forradalomkor kellett volna kiirtani minden magyart: mostan már megkéstünk vele”. Friedrich miniszterelnök dunántúli beszédeiben állítólag azt mondta, hogy előbb Felső-Magyarországot, azután Erdélyt akarja megtisztítani;171 s hogy Kun Béla Bécsben is megcsinálja a bolsevizmust. Úgy hiszik, hogy az angolok tíz évre bérbe akarják venni Mo. közjövedelmeit, és saját érdekeik biztosítása mellett rendeznék az ország anyagi ügyeit. – A debreceni egyetem távirat útján hívott meg innen néhány fiatalabb orvostanárt a most megnyíló orvosi karra, de csak egy szemeszterre; az öregebbeket azért nem, mert biztosra (!) veszik, hogy a kolozsvári egyetem magyar marad. – A bukarest–nagyváradi gyorsvonat Kolozsváron, terv szerint, ma halad keresztül először. A bukaresti kormány megcáfolja azt a híresztelést, hogy Romániát (s vele persze Erdélyt) a szövetségesek gazdasági blokád alá vetették volna. Tegnap és ma a hőmérő napközben sem mutatott többet 4–5 °C-nál; még az időjárás is az olyan pesszimistákat igazolja, amilyen pl. a B[uda]pestről lejött Navratil és Kenéz kolléga. Azt azonban elismerte, hogy Budapesten (amelynek most már egymilliónál több lakosa van) az utca is megkomolyodott. – Feleségem és leányom egész nap segítettek csomagolni Ludmannéknak; az asszony a gyermekkel, a vidám, de gyenge kis „Batuval” (Emil) Medgyesre készült nagynénjéhez, de – mint előre mondtam – nem engedik, az urával kell mennie, s nem tudják, hova. Sápon, az új vámnál, most is 56 kivándorló vonat vesztegel; az utasokat nemcsak embertelenül megvámolják, hanem el is veszik tőlük azt, ami nekik megtetszik. okt. 12. Sándor unokám ma 16 éve született Aradon, amelynek területéről a vértanúk és Kossuth szobrait most eltávolítani akarják. Talán igazsága van Sanyinak, hogy a politika helyett több gyönyörűségét találja a lepidopterológiában, amelyben – korához képest – bámulatos tájékozottságot tanúsít. Adja Isten, hogy mint derék természettudós szolgálhassa magyar hazánkat!172 Pillangós napjai ez évre éppen születésnapján múltak el, mert a hőmérő fagypontra szállt alá. Én ma még fűtetlen szobában írogattam Stepney angol követ magyarországi működésének történetét, de az ablakokban és 171 Friedrich István dunántúli útja során több beszédet is mondott, a Márki által állítólagosan lejegyzett gondolatok nem hangzottak el. A kormány dunántuli utja. Budapesti Hirlap , 39. évf. 1919. okt. 7. 80. sz. 3. p. 172 Az unoka, Müller Sándor (1903–1966) kémikus lett, az elméleti szerves kémia hazai művelésének megindítójaként tartják számon. 1946-ban az Akadémia levelező tagja lett, munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.
