Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
356 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 Pósta emlékezetére egy 10–12 íves füzetet ad ki, oda szánt cikkemet (Rákóczi a régi ségekről) ma adtam be. 110 Délelőtt magam is láttam, hogy a vasúti üzletvezetőségből két jól megrakott fehér autón vittek el iratokat – papirosmalomba vagy elégetni; ez a szállítás folyton tart, s ugyan gyökeres módja a kiselejtezésnek. júl. 26. Puşcariu Sextilius 17-én Bukarestben beszéddel nyitotta meg a 12 bukaresti és Iaşi-i egyet. tanárból alakított egyet. bizottságot, melyhez még 8 erdélyi tag fog járulni a Clujba kinevezendő egyet. tanárokból. Elmondta, hogy ezek az urak Románia legvilágosabb eszű, legmelegebb szívű emberei. Először is a cluji egyetemet kell magyarból románra átalakítaniuk Erdély, a Bánát s a Részek részére; erre alapot a gyulafehérvári határozat, jogot a szervezésre és a tanárok kinevezésére az 1918. dec. 11-[i] kir. rendelet ad. De a kolozsvári egyetemnek nem szabad elvesztenie hagyományait, színvonalát sem szabad leszállítni. Hagyományait megőrzik. A jó hírnevet, amelynek a kolozsvári egyetem örvendett, a tudom. világban, a változás után is fenn akarják tartani. De semmi sem tévesebb annál a feltevésnél, hogy a cluji egyet. tanszékeket erdélyi férfiak nemzeti szolgálatainak jutalmazására tartogatják, ha nincsenek is meg szükséges előkészületeik az egyet. tanárságra. Ez a tudom. világ szemében az egyetem lefokozását jelentené. Magától értetődik, hogyha vannak erdélyi arravaló férfiak, elsősorban ezeket ajánlják. Szerették volna, ha a legjobb Iaşi-i egyet. tanárok elfogadják Clujba való meghívásukat, hogy tekintélyt és alakot adjanak az új román egyetemnek; azonban hatalmasabb körülmények akadályozzák a legtöbbet az átmenetben. De vannak a régi királyságban a legszebb reményekre jogosító fiatalok. Lelkiismeretes és szigorú kiválasztás után ezekből akarják újoncozni a jövendőbeli tanárok többségét. Mivel azonban a szükségletet sem Erdély, sem a régi Románia nem elégítheti ki – hiszen ennek is vannak üres katedrái – a Consiliul Dirigent a szövetségesektől is kér tanárokat, s hogy ezeket a hallgatók megértsék, az illető nyelvből tanfolyamokat tartanak, míg az idegenek helyébe román erők jöhetnek. Reméli, hogy őszig a legtöbb tanítószéket betölthetik. (Hát így osztoznak ezek az urak a Krisztus palástján, holott a mai hírek szerint Sápnál három ezredüket elvesztették, egy páncélvonatukat egy szász egyenesen bevitte a magyarok közé s átadta nekik, a magyarok páncélvonatokon benyomultak Nagyváradra, s most három oldalról szorongatják őket – s így a főhadiszállás igazán jelentheti, hogy a Tiszánál „enyhült” a küzdelem. Itt azonban a sebesültek részére megint le akarják foglalni az unitáriusok gimnáziumát, mert már sem igen férnek, s a Progrès mai száma bevallja, hogy a tiszai támadás oly pillanatban jött, mikor a politikai világ legkevésbé sem várta, azt nem lehet egyszerű katonai incidensnek tekinteni, s Románia ellen határozottan támadó jellege van. Más forrás tudni véli, hogy 70 000 német harcol a magyar seregben. – A Kat. Státust aggasztja, hogy aug. 1-[jén] a főigazgatóság is új kézbe megy, a hivatalos érintkezés elkerülhetetlen, az államsegélyt az új gazdák nem fizetik stb. Csengeri azonban ilyen körülmények közt is fordítja, vagy le is fordította már Horatius episztoláit, nem hexameterekben, hanem a fülbemászóbb jambusokban. Én nem írok, hanem olvasok; jelenleg Byron Don Juan ját. Költőnk 111 a reméli, hogy a regény112 b Kolozsvárt játszó[dó] részével péntekig elkészül; kötve hiszem. – Lakónkat, Szerb alezredest kinevezték ezredesnek; az estét nálunk töltötte; úgy hiszi, a Lugoson felállítandó 95. ezred szervezésével bízzák meg. 110 Az említett írás sem Márki szakirodalmi bibliográfiájában, sem szegedi hagyatékában nem szerepel. 111a Ti. Költő Gábor 112b a román világnak K[öltő] sz[erint] pénteken vége lesz
