Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1919

347 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 katona nyersen akart kimarsoltatni, és szidta, hogy hozzá magyarul szólt, majd nyakon csípte, s az ügyeletes tiszt elé vitte, aki ugyancsak kérte a bocsánatot, de a gróf a leg­szigorúbb eljárást követelte, mert hogyan bánhatnak itt a magyarokkal, ha angolok stb. szeme láttára vele is így bánnak?! – Ma megint arról beszélnek, hogy 34 törvényszéki és táblai bírót fognak be. A középisk. tanárokká szabadon idomítható dászkálok és pó­pák gyűlést tartottak az egyetemen (!), hogyan viselkedjenek, ha csakugyan távozniuk kell, s abban állapodtak meg, hogy követik a magyarok példáját, s ők is „az erőszaknak engednek”. (Si duo faciunt idem, non est idem!) júl. 6. Vasárnap lévén, több száz leány és fiatalasszony magyar ruhában, pártával vagy főkötővel mentek a templomba. „Cselédek”, elméskedtek finoman egyes „tisztek”, akik rendjén valónak tartják, hogy saját fátáik és nevastăik katrincásan, nemzeti kosz­tümben jelenjenek meg egyes felvonulásoknál, s úgy táncoljanak a nyílt utcán. Mon­dom, hogy si duae faciunt idem, non est idem! – Biharból hallom, hogy ott a tisztvi­selők mind (!) fölesküdtek, de az ilyenekkel a stăpânire-ban99 a nagyon nagy lenézéssel bánnak el; pl. Ercsey főszolgabírónak, esküje letétele útján félórával kiadták az útját. Kaba a múltkori román-bolsevista mérkőzés idején egészen elpusztult, a Belényes-vi­déki magyarok közül pedig százat felakasztottak.100 Járőreink állítólag már megint mu ­tatkoznak a Szilágyságban. Ez évben ma kaptam először Juliska néném levelét: még feleségem febr. 16-i neve napjára írta Pestújhelyről. Regélik, hogy a Tisza mellett egy ágyús ezred átment a magyarokhoz, de a román kormány – éppen a német béke alá­írásának a napján – két újabb hadosztályt mozgósított Magyarország ellen, s látszik, hogy pár nap óta közkatonáik is pompás új csizmában és romániai mintájú új sapkában járnak. Semmi esetre sem akarnak a megállapított katonai vonalra visszahúzódni, míg vagy ki nem verik a bolsevistákat Budapestről, vagy szövetségeseik le nem fegyverezik a magyarokat, kik a Tiszánál egyre szutyongatják őket. júl. 7. A magyar ruha viselete miatt tegnap 12 (mások szerint pláne 50) úrinőt letartóz­tattak, egyet, hír szerint, meg is pofoztak. Letartóztatták Barabás Samu ref. papot és kántorát is, mindjárt a Magyar utcai templomban tartott istentisztelet után, ahol a Szó ­zatot énekelték. Viszont aznap a Magyar utcai kaszárnyában megvertek egy őrnagyot, aki már el is pályáz[h]atott; az utcán masírozó katonák pedig a tiszt ismételt parancsára is megtagadták a dalolást azzal, a szinte kórusban adott felelettel, hogy „daloljon, aki akar”, s mikor ezért futólépéssel akarta őket büntetni, megint kórusban válaszolták: „fusson, aki futni akar”, s rendes lépésben mentek tovább. – A mai lapokból még csak annyit tudunk, hogy a konferencián 6-án tárgyalták a magyar határokat, s optimisták jó jelnek veszik, hogy erről többet tudni nem engednek. Viszont azonban Tournadre t[á]­­b[or]nok aradi, Franchet d’Espèrey tábornok szegedi nyilatkozatai olyasmit sejtetnek, hogy a Maros vonalától délre levő Magyarország elvesztése res judicata. júl. 8. „Ma töltöttem be az első X-et. Istenem, hogy telik az idő... ” – írta leányom éppen most XXX esztendeje. Milyen jót nevettünk akkor naiv naplóbejegyzésén, de most már csakugyan elhisszük, hogy telik az idő, mégpedig súlyos körülmények közt. De majdcsak megsegíti őt és megáldja az Isten, mindnyájunkkal együtt! Mialatt Érmi-99a hatóság 100 Márki az április 19-i, mintegy száz áldozatot követelő köröstárkányi és nyégerfalvi román vérengzésre utal. Vö.: Romsics, i. m. 243. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom