Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
346 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 öcsém és komám is, az ottani ügyész. 97a Azzal adták át a felváltóknak őket, hogy úgy bánjanak velük, mint ők bántak idáig: mindegyik 25-öt kapott, s ha vizet kértek, szembeköpték őket, azt mondván, hogy „itt van!” – A Patria ma és tegnap érkezett számai ban még mindig a tanári kurzusnak az egyetemen történt megnyitásával foglalkozik. Branişte kultuszminiszter a trónemelvényről mondta el megnyitóbeszédét, hálát adva az Istennek és a vitéz román dorobáncoknak, hogy „a kolozsvári egyetem aulájában vagyunk mi, akiknek helye idáig a sötét börtönben volt”, s hogy most ő ül azon a trónon, ahol azelőtt gr. Apponyi ült, az ezredéves magyar egységes állam Don Quijote-jainak helyén pedig oláh hazaárulók ülnek.98 Az aula különben a berlininek is becsületére válnék. Csak Ferenc Józsefnek, a legliberálisabb magyar királynak, a legelső magyar embernek óriási arcképe hiányzik belőle, mert ezt a magyar köztársaságiak a román uralom kezdete előtt onnan elvitették. A könyvtárt a bőbeszédű levelek írója (Petronius) fényesnek mondja. Igazgatóit s a rendet dicséri, de a régi alkalmazottak most is görbe szemmel, gyanakodva néznek rájuk. Az egyik teremben vallásos áhítattal forgatták Sinkay krónikájának eredeti kéziratát. Egy Iaşi-i tanár megjegyezte: „Úgy látszik nekem, hogy most mások. Felhagyok minden gyűlölettel, amivel irántuk viseltettem. Most sajnálom őket.” (Sajnáld az öregapádat!) – A vezércikk pedig megbotránkozva írja, hogy „a kolozsvári egyetem tanárai, a magyar szellem és a magyar törekvések legeszesebb képviselői, kijelentették, mikor a hűségesküt követelték tőlük, hogy ők mindnyájan csak egy kormányt ismernek el, a budapestit. Mit törődtek ők azzal a ténnyel, hogy Pesten a legfőbb zsupán Kun Béla volt, a kétszeresen vörös! Csakhogy a »felső« kormány magyar volt...” Különben – talán Kiss Géza térítőútjával kapcsolatban – mondják, hogy a régi tanárok újraalkalmazásáról és fizetéséről gondolkoznak, és csak a hiányzó, nekik szükséges katedrák lennének román nyelvűek; mert ha Erdély nem kerülne is Romániához, külön országgá alakulna, s itt megint csak ők lennének a gazdák. Elsején, a 14 „finánc” szabadon bocsátásakor Ghilezan főügyész az urakhoz beszédet intézett, letartóztatásukat sajnálatos tévedésnek, kellemetlen incidensnek nyilvánította, s kérte őket, hogy ha alkalmuk nyílik is rá, ne éljenek visszatorlással a románokkal szemben, akik igazságosak. Különben, hír szerint, Haţieganu „igazságügy-miniszter” lemondott. Valami mégiscsak bűzlik Dániában. A Patria mai vezércikke is észreveszi, hogy őket Erdélyben és Magyarországban nem szeretik, uralmuk alatt semmiképpen sem akarnak élni, azt csak pünkösdi királyságnak tartják, s föltétlenül visszakívánják a magyar uralmat. Mind a három magyar kormány egy húron pendül, őnekik tehát a maguk útján kell haladniuk. júl. 5. Lebélyegzésre 6330 kor. bankjegyet adtam be. Ez az egész tartalékom, fele ennek is fára megy, 2–3 hónapig talán kihúzom vele; azután leányomék tarthatnak el, ha nekik is lesz miből... Az eljárók a bankjegyeken éppen a magyar címert bélyegzik le, hogy még csak ne is láthassuk! – A térítés műve folyik. A nagyváradi jogakadémia tanárai s a dévai áll. reáliskolából 8-an letették a követelt esküt, pedig a kir. katonák hazaszállítása folyik, egész éjjel 10–15 percenként mennek dél felé a katonavonatok, éspedig fegyvertelenül viszik a legénységet; a fegyvereket leólmozott ládákba rakják, hogy átadhassák a felváltó (talán francia) seregnek. Különben a „Bánságban”, mint ma hallottam, a franciák éppen a magyarokkal bánnak a legfitymálóbb módon. Itt egy átutazó nemzetközi (angol, francia, amerikai stb.) bizottságban egy magyar grófot a vasúti étteremből egy 97a Nem volt. 98 Petronius: Mutamur... Film din Aula universităţii. Patria, 1. évf. 1919. júl. 3. 111 sz.
