Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
340 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 jún. 21. A kat. gimnáziumban véget értek az érettségiek. 42 tanulóból 9 jeles, 17 jól, a többi egyszerűen érett, amely feltűnő sikernek az öt háborús év súlyos viszonyai közt is része van, mint a vizsgálat végén ki is jelentettem Czimmermann tanárnak, ki nyolc esztendeig volt ennek az osztálynak vezetője. – Mialatt román lapok azt hiszik, hogy Erdélyt a régi Partiummal megtartják, itt az a hír terjed, hogy július 1-[jén] visszakapjuk a magyar közigazgatást, mint Békés vármegyében is, hol Berti bátyám veje, Kiss Laci, a csabai volt főszolgabíró, hasonló minőségben Szeghalomra menne át. Azt is halljuk, hogy falusi pópák, minden eshetőségre készen, földjeiket, házaikat eladogatják. A Re naşterea Română kolozsvári levelezője kifakad, hogy Clujban maguk a románok sem tudnak eléggé románul, mert az irodákban mindannyian szótár segítségével dolgoznak. Műveltségük – persze a magyar sovinizmus következtében – magyar, csak magyar lapokat olvasnak (16 magyar – közte 5 napi- – lap van és csak 1 román). A román egyetemi hallgatók sem tudják román nyelven letenni vizsgálataikat, a sok igen jól szervezett magyar iskola mellett a románoknak csak egy elemi iskolájuk van, s így bajos lesz Clujt román művelődési központtá tenni, bár mostan is versenyez Bukaresttel, és Bukarest után valóban első város lehet. Ő mondja azt is, hogy a gimn. tanfolyamra jelentkezettek közül sokan szintén nem tudnak románul és csak most (ezen a tanfolyamon!) akarnak megtanulni románul. (Mégis okvetetlenkednek nálunk!) jún. 22. Drăgan úr a tudományok iránt melegen érdeklődő szépszámú kosaras kofák stb. jelenlétében fél tízkor, mint hallom, ünnepiesen megnyitotta a különben már egy hete tartó gimn. tanári tanfolyamot és ezzel „az egyetemet” (!) „átadta új rendeltetésének.” (Pogányok törtek, uram, öröködbe!) jún. 23. Majdnem harminc év előtti cikkemnek – Dósa és költője – folytatása készül. 90 a Remélem, jól sikerült munka lesz, tizenegy lázadóról. – Rákóczi Responsum a fordítá sát, pár napi munkával, tegnap végeztem be,91 mostanában csak ilyen fordításokkal, jegyzetekkel pepecselek, Rákóczi felkelése történetének megírása a mostani kedélyhangulatban megakadt. – Halljuk, hogy a csehek csehül vannak, s hogy a regények is jól fogynak a Tisza mellett, ahol rövid idő alatt 16 000 példány kelt el belőlük. A cseheket nem Mackensen, hanem Böhm puhítja. Bukarest szóba sem áll Budapesttel, amely a Maros mögé való visszavonulását kívánta, s azt híreszteli, hogy a szegedi kormány is teljesen lemondott Erdélyről. A Renaştereá ban egy Chim álnevű tanító írja, hogy ők a tegnapi Kolozsvárnak egy mai eszmények szerint való sürgős átalakítására jöttek ide, s a könnyeket fakasztó, átkozott Kolozsvárból holnap már középpontot csinálnak a felszabadult népszellem számára. Hiszen ők csoportosan járva az utcákon, csak románul beszélnek. Nekik az Isten adta ezt a várost, melyben nagyszerű intézetek vannak, mik megannyi tűzhelyei a világosságnak, s pompás falaik mindennel fel vannak szerelve. A Tisza mellől is 10–15 000 vagonra való hadizsákmányt készülnek elszállítani Romániába, s tömérdek marhát már el is szállítottak. Hátha közéjük tévedt a mi 8000 koronás Mozsár tehenünk is, mely tegnap a Halász-tanyáról elbitangolt, s most bottal üthetjük 90a Dósa Ferenc Költő Gábor. [A Márki által említett írás: Dósa első költője. Katholikus Szemle, 1889. 3. köt. 2. sz. 210–243. p. Az új fordítás: Négyszázesztendős vers székely Dósa Györgyről. Az Ellenzék Naptára. Erdély Kincses Kalendáriuma. Kolozsvár, 1921. 119–122. p.] 91 Rákóczi Ferenc fejedelem válasza a hat vármegyének a Jézus társaságbeli atyák Magyarországból való kiűzetése ellen beadott kérelmére az 1706. évben. Autográf, 32 f. SZTE KK RKT MS 315.
