Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
311 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 megy úgy minden, mint a karikacsapás náluk sem. Az Acţiunea Romana ban dr. Ion Sârbu vezércikkben (melyet nyelvgyakorlatképpen lefordítottam) kifakad a „Bánát” helyzete miatt a szerbek és a magyarok ellen. „A bánáti események – úgymond – gyors feleletre várnak; nem szavakban, hanem tettekben. Ha most csak siránkozunk, az egész világ méltónak tart bennünket arra a sorsra, melyet ellenségeink szántak nekünk... A román nép élete ott most a magyar csendőrök kezébe van letéve. A közigazgatás harcot indított mindazok ellen, akik Nagy-Románia iránt rokonszenvüket nyilvánították” stb. De hát itten valaki vajon nyilváníthatja-e rokonszenvét hazája iránt, melyhez ebben a pillanatban még jogosan tartozik? Most már a dési turulmadár ledöntése miatt is sajnálkozást nyilvánít az ottani hadosztály-parancsnokság. Talán már véget érhetne a képrombolás! ápr. 14. Magyarország függetlenségi nyilatkozatának 70. évfordulóján először ünnepelhetnénk, mint függetlenek; de hogy ünnepeljünk, mikor nemcsak országunk, hanem nemzetünk létele is egy hajszálon függ, s Kossuth helyett Kun Béla áll a kormány élén?! És – persze román lapokból – ma olvastuk először, hogy „a magyar tanácskormány népbiztosainak tanácsát” 31 újabb Hárschlival egészítették ki?! – A nap emlékezetét mégis azzal szenteltem meg, hogy újra nekifogtam Rákóczi fölkelése írásának, mit 1–2 hónap óta hangulat hiányában pihentettem. – Krassó-Szörény északi részéből a franciák külön „Lugos vármegyét” alakítottak magyar közigazgatással, francia ellenőrzés alatt. Lefordítottam a Patriá nak emiatt harmadfélhasábon panaszkodó vezércik két – nyelvgyakorlatul. 54 ápr. 15. Hirschlert a Fellegvárból szuronyok közt vezették kihallgatásra a hadbírósághoz. Az ünnepekre való feltételes szabadlábra helyezése iránt néhányan ma kétszer próbálkoztak elmenni Holban tábornokhoz, de a megadott kihallgatási terminust holnapra tette át. Hír szerint Bánffyhunyad most már csakugyan a magyaroké, s a románok Egeresnél állnak. A városba az 1891–3. évi folyamok behívottjai (második behívás) az ápr. 15–19-i sorozásokra bejőve, román szöveggel német és magyar nótákat is dalolva csoportosan jönnek be; látszik, hogy ezeket a nótákat a lövészárkokban tanulták. ápr. 16. Holban tábornokhoz nem volt szükséges felmenni, mert Hirschler apátplébánost még tegnap este szabadon bocsátották Vezérrel, Masarykkal és a főkormánybiztosság volt pénztárosával, Szathmári Ákos nyug. ref. koll. tanárral együtt. – Este, a színházba menet mondta Schneller rektor, hogy Pósta Béla, a régészet tanára, ma du. 1⁄2 2-kor érelmeszesedésben hirtelen meghalt. Húsz év óta volt egyetemünk tanára; mint alkotásokra vágyó 37 éves ember jött hozzánk, s akart és tudott is alkotni. Az Erdélyi Múzeum régiségtárát odáig el sem képzelt arányokban fejlesztette, s Magyarországnak a Nemz. Múzeum után legtekintélyesebb múzeumává tette; a számára tervezett palotát azonban – részben talán politikai magatartása miatt – a „szabadelvű” (?) érában nem tudta fölépíttetni. Ellenben az ő érdeme a Mensa Academica palotájának fölépítése, s a régiség- és éremtár szakfolyóiratának megalapítása, néhány jó szakerő nevelése. Politikai szerepe a Mátyás-szobor leleplezésével kezdődött; a Szabadelvű Pártot Kolozsvárt 54 Aşteptare grea. Patria, 1. évf. 1919. ápr. 13. 49. sz. 1. p. Márki fordítása: Nehéz várakozás. In: Román dolgok. Nyelvgyakorlatul románból fordította Márki Sándor. Kolozsvár, 1919. Autográf, 132 f. SZTE KK RKT MS 419. A kéziratos fordításgyűjteménynek ez az első darabja.
