Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1919
283 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1919 mondásomat a Szent József Intézet gondnokságáról feltétlenül, és – ha az állás ettől elválaszthatatlan, a kat. gimnáziuméról is. Fejér Gerő és Vezér László Szt. József intézeti igazgató közt az ellentétek úgy kiélesedtek, hogy ezek miatt a főisk. hallgatóknak ottani jobb elhelyezése is szinte lehetetlen, én pedig személyes ügyekkel nem pepecselek. Fejér Gerő azonban délben hozzám sietett azzal, hogy most egyelőre 35 000 koronát szavaztak meg a szeminárium rendbehozatalára, s amennyiben Vezérrel való személyes érintkezés nélkül lehet, támogatni fog stb., úgyhogy az ifjúság érdekében mégis visszavontam a lemondást. – Désről, mai hír szerint, a romániai katonaság a mezei munkákra stb. háromnak kivételével hazaszökött, Bukarestben pedig merénylet volt a király ellen, ki arcán megsebesült. Még ma is városszerte beszélik, hogy 15-én, tehát holnapután, a megszállók kivonulnak; de ezt a legjobb esetben is csak a romániaiakra érthetik. – Szebenben ma kezdték tárgyalni Apáthy politikai perét – a bolsevizmus terjesztése címén! 29 febr. 14. Majláth püspök a szokottnál jobb színben s kissé teltebben jött a státusgyűlésre, melyet Nedelea Aurél román hads. hadnagy s egy fegyveres csendőr jelenlétében tartottunk. Mondta, hogy többet pihent, sétált és hivatalos iratokat, lapokat nem kapván, többet is olvasott, s így Horváth Mihály omat is elolvasta. A gyűlésen jelentést tett Ma niu Gyula és Goldiş László szebeni kormányzótanácsosokkal folytatott beszélgetéseiről. Erdély megtartásának reményét ők arra alapítják, hogy az 1916. évi szerződések, a gyulafehérvári határozat, Ferdinánd király manifesztuma s a párizsi békekonferencián tett nyilatkozatok erre jogot adnak. Az erdélyi kat. autonómiát a Kormányzótanács egyh. és iskolai ügyekben a legteljesebb mértékben akarja fenntartani, s reméli, hogy ebben őket a román törvényhozás nem cáfolja meg. Az átmeneti időkben a VKM által idáig a Kat. Státusnak adott segélyösszegeket ő is folyósítja, de újakat nem ad. A (román) törvényhozás van hivatva dönteni abban, hogy teljes és korlátlan szabadságú autonómiát adjon-e, de szubvenció nélkül, vagy pedig bizonyos feltételek mellett segélyt is folyósítson. Éppen azért már most kéri az egyh. és isk. alapokról, ösztöndíjakról stb. való kimutatásokat. Kérdezték, igaz-e, hogy a budapesti kormány az isk. felszerelések egy részét B[uda]pestre szállította. Mást nem felelhetett, mint hogy nem igaz. Kívánták azt is, hogy gimnáziumainkban román fiúk számára kötelezően taníttassuk a román nyelvet; a Státus ezt a gyulafehérvári gimnáziumban – annak igazgatója kérésére – engedélyezte is, és a főigazgatót felkérte, hogy a többire nézve tantervet és javaslatot készítsen. – Kunfi köztársasági miniszternek a köztársasági eszmék iskolai terjesztéséről szóló körrendeletét a Státus eléggé keresztényies szelleműnek és magvasnak találta, de egyelőre sajnálattal félretette. – Előterjesztésem alapján a Státus a Szt. József Intézet házának 58 754 koronára tett javítási szükségletére ezúttal 45 000 koronát szavazott meg. Így a háborúban 120-ról 40–50-re lefogyott egyetemi hallgatók – bennlakók – számát szegényesen 100-ra emelhetnők [f]el, de kényelmetlenül helyezzük el őket, mert több menekült család lakik az intézetben, élelmezést pedig aligha adhatunk, mert búza, zsír nincs. A Pasteurben 100 egyet. hallgatónak kijelölt szállás is befagyott, mert a románok ma megint kórháznak foglalták le a Pasteurt. – Hóstáti és szalonhírek válta-29 A Márki által folyamatos figyelemmel kísért per ekkor még nem kezdődött el. Apáthy Istvánt nagyszebeni börtönéből vizsgálat céljából februárban Désre szállították. A Désen lefolytatott vizsgálat április 14-én fejeződött be. Ezt követően több utaztatás után visszavitték Nagyszebenbe, ahol elsőfokú pere június 15-én kezdődött és 21-én hirdettek ítéletet. Vö.: Mariska Zoltán: Apáthy István politikai szereplése és pere. Korunk , 17. évf. 2006. 3. sz. 77–89. p.
