Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
251 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 őket, hogy hivatalos értesítés vételéig a király iránt tisztelettel viseltessenek. Az ifjúság azután kokárdás tisztek vezetése alatt nemz. zászlóval ment Siegler altábornagy elé, hogy a katonaságnak a Nemz. Tanácshoz csatlakozását kívánja. – De. vőm a térparancsnokságon Lober altábornagynak referált a nap nagy eseményeiről, a B[uda]pestről és Szebenből érkezett komoly hírekről. Szótlanul hallgatta végig, azután, némi pauza után, megkérdezte: „Megjött a Gage?” Csak ez érdekelte. – A tömeg délután nemcsak a polit. foglyokat, hanem a közönséges gonosztevőket is kiszabadította. A vőm felügyelete alatt álló fellegvári fogházból is kieresztettek 110 rabot, de 5 semmiképpen sem hagyta el a fogházat, s vacsora közben panaszkodott telefonon a porkoláb, hogy még 15 visszajött önként, holott ő attól tart, hogy ezek kiszabadítására holnap megint eljönnek. Denique, a forradalomnak is megvan a maga humora. – Vacsorán nálunk volt Rozsnyayné, Körmendy Géza kapitány, Szádeczky Lajos, Hajós Iván és felesége (keresztlányom); s tulajdonképpen ez utóbbinak nov. 3-ára eső születésnapját jókedvűen ünnepeltük meg. nov. 1. A nap Tisza István tegnap este történt meggyilkoltatásának megdöbbentő hírével kezdődött. Folytatása: a 63. gy. e. és a katonaság egyéb tárházainak kifosztása, s riasztó hírek, hogy szökevény katonák Csucsa, Tövis feldúlása után (?) csapatosan közelednek Kolozsvár felé, mit az értéktárgyak elrejtése követett.47 a Lober altábornagy (most már nemzetiszínű rózsával) életének talán arra az egyetlenegy okos gondolatára jött, hogy a rend fenntartására föl kellene fegyverezni a szabadságolt tiszteket, önkénteseket, egyet. hallgatókat, mi gyorsan meg is történt, s így a közönség estefelé már nyugodtabb volt. (Nem csoda, ha nyugtalankodott, mert a feltört fegyvertárakból boldog-boldogtalan vihetett magával fegyvereket, a tegnapelőtt kieresztett rabok is). – Halottak estéjén itthon emlékeztem meg édes szüleim és más kedveseim elhunytáról. Legyen áldott emlékezetük! nov. 2. A lapok köztársasági szellemben tárgyalják a nagy eseményeket; 51 év előtt mint kis deák ilyen szellemben másolgattam már a 48-i forradalmi verseket, amiknek gyűjteménye ma is megvan nálam. De ebben a pecsétes levelek nélkül dolgozó telefonos és táviratos világban bajos, néha lehetetlen megítélni a hitelességet, s különös, hogy királyi manifesztum egyáltalán nincs. Itt holnap akarták felesketni a katonaságot az ország iránt való hűségre, de ez elmarad egy időre, mert az oláh katonák esküjét az oláh Nemzeti Tanács (Arad) akarja bevenni. A cs. és kir térparancsnokság azonban a mai nappal megszűnik, s teendőit a honvédkerületi állomásparancsnokság, mint katonai állomásparancsnokság veszi át. Vőm az átadás napján még mint eddigi térparancsnok fungál; azután mi lesz vele, nem tudom. Körmendy Géza kapitány, mint mondja, az itteni gépfegyverosztag parancsnoka lett; de 8-ból csak 4 gépfegyvere jó. – A nép a földosztást követeli itt is, és hogy 1000 holdnál senkinek se legyen több földje. Ráállhatok, mert nekem csak annyi van, amennyi a körmeim alá fér. – A kávéházak csukva lévén, újságokat csak itthon olvastam. Jegyezgetek Rákóczihoz. Unokáim egész nap kinn dolgoztak a bérelt Halász-tanyán, s a ruszki felügyelete alatt vágták a káposztafejeket. Dicsekedtek, milyen jól tartotta őket a ruszki krumplipirével. vonatkozó magyar és román hivatalos iratok is. Néhány helyen konkrétan is hivatkozunk egy-egy dokumentumra. 47a Maradt 1919. jan. 16-ig.
