Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
221 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 ápr. 2. A Heeresfront pakolózik. Holnapután vagy azután az egyetem megszabadul tőle. ápr. 3. Befejeztem Thaly Kálmán életrajzát 200 írott oldalon, maga az akad. emlékbeszéd 15–20 lap lesz. – Ludmann Emil volt búcsúzni; megy vissza a keleti frontra, vagy inkább, mert azt már bevonják, az olaszra. Lueff intendánstól hallotta, hogy a katonaság 60%-a majdnem koplal, s azért sok katonát fognak szabadságolni mezei munkákra. ápr. 4. Disznóölés. Az egyik koca 84, a másik 68 kilós. Fontos művelődéstört. adat ilyen ínséges időben! (NB. a súly csak a használható részekre vonatkozik). 50 kiló zsír lett. ápr. 5. A vk. miniszter Kelemen Lajos egykori tanítványomat, az unitáriusoktól átvette az áll. tanárok közé és szolgálattételre egyetemi könyvtárunk levéltárába rendelte be, Veress Endre helyébe. Nagyon derék, jellemes, képzett ember. – A rektor mondja, hogy a kiköltözött Heeresfront az egyetemnek még folyosóit is tetvesen és poloskásan hagyta, s így majdnem egy isk. évi száműzetés után karunk csak május elején, gyökeres takarítás után mehet vissza helyére. ápr. 6. Lujza, ki éppen ma múlt 65 esztendős, az esti vonattal hazautazott Budapestre; június közepén, terv szerint, állandóan letelepül nálunk. ápr. 7. Dél felé gallynyesés közben jobb hüvelykujjamba egy megszaladt éles késsel mélyen bevágtam, a körmöt is félig kettéhasítva. A vérzést jóddal Mariska állította el, aki láza miatt ma ágyban maradt. ápr. 8. Rigler rektor mondta a kávéházban, hogy fölmegy a közélelmezési miniszterhez, Windischgrätz herceghez is. „Ne vegye vindiszkréciónak – mondtam –, ha majd az eredményt megkérdezem.” A rossz szójáték után a társaság ájuldozva oszlott szét. ápr. 9. Torma Miklós beszéli, hogy mikor József főhg., az öreg, halála előtt két esztendővel náluk járt Désen, megkérdezte tőle, mikor lehetett az, amit Kecskeméthy Aurél írt Széchenyi utolsó éveiről szóló könyvében, hogy ő Döblingben járt Széchenyinél? Nem tudta, hogy ezt megírták, mert Bécsben orrot kapott a látogatásért, de határozottan mondta, hogy 1858-ban volt. Széchenyinek az inas azzal jelentette be, hogy itt van József. „Bocsásd be!” – mondta Széchenyi, valami szegény urad. alkalmazottjára gondolva; de a belépőt meglepetéssel üdvözölte aztán királyi fenségnek. „De hiszen bátyám, engem valaha tegezett...”, mire a legnagyobb magyar megindultan ölelte meg.22 – A főhg. azt is ekkor, az éjfél felé már emelkedettebb hangulatban beszélte el, hogy mikor 1868-ban a honvédség főparancsnoka lett, s utasítást nyert, hogy a régi honvédség főbb tisztjeinek alkalmazása iránt javaslatot tegyen, eleintén tűnődött, kihez forduljon tájékoztatásért. Végre engedélyt kért a királytól, hogy Görgeyt kérdez-22 Kecskeméthy Aurel: Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála (1849–1860). Pest, 1866. 52. p. Kecske méthy leírása szerint a látogatás 1859-ben történt.
