Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
A háború és az impériumváltás krónikája
16 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. A Metamorphosis a románokkal való első és hosszú időre meghatározó találkozás tükre is. A naplónak korábban is voltak román szereplői, Aradon például Vasile Goldiş, Kolozsváron Moldován Gergely, Aurel Isac és mások. Felvillant a Memorandum-per szereplőinek csoportja, olvashattunk lapszerkesztőkről, jogászokról és a közélet más szereplőiről. Az 1918–1919-es naplójegyzetek oldalain viszont egymást érik az impériumváltás román személyiségeinek nevei. Szebeni és bukaresti politikusokról, tábornokokról és frissen kinevezett kolozsvári tisztviselőkről olvashatunk. Az egyetemet érintő eseményeket, a Kolozsvárra kinevezett tanárok közéleti szereplését különös figyelemmel követte Márki Sándor. Sturdza prefektus, Onisifor Ghibu, Sextil Puşcariu, Bogdán-Duică és sokan mások, akik ebben az időben tisztséget viseltek, vagy alakítói lettek Erdély, Kolozsvár és az egyetem sorsának, visszatérő szereplői a feljegyzéseknek. 1919 júniusától egy-egy nap krónikája a 8–12 000 karakternyi terjedelmet is elérte, a szöveg tematikája pedig az utcai összekoccanásoktól a politikai eseményekig terjed. A románok és magyarok találkozásai egyszerre több színtéren zajlottak. Meghatározóvá vált a román katonaság és a rendfenntartó erők jelenléte és ismétlődő agresszív fellépése. A botozás bevezetése különösen mély ellenszenvet váltott ki az emberekből. Az pedig, hogy botbüntetést, társadalmi állásától függetlenül, bárki kaphatott, még nagyobb megdöbbenést keltett. „Itt talán mindennél jobban azért gyűlölik őket, hogy művelt embereket is megbotoztatnak” – írta Márki 1919. január 23-i feljegyzésében.36 A kiutasítások, a lakások néhány helyiségének igénybevétele ugyancsak köz vetlen és állandó konfliktusforrássá váltak. S ha egy-egy magyar polgárcsaládhoz beszállásolt román tiszt udvariasan elbeszélgetett a háziakkal franciául vagy magyarul, a szűkebb térre összeszorított román tisztiszolga és a magyar cselédek összezördülése felboríthatta a békét. Márki nagy házából egy időben például négy helyiséget vettek igénybe, s hogy nagyobb összeütközés nélkül zajlott egy színtéren 22 ember élete, abban része lehetett annak, hogy Márkiék egyik lakója egy olyan magas beosztású román tiszt volt, aki korábban együtt szolgált a professzor vejével. Érdekes megfigyelések rögzítik az erdélyi és óromániai románok viselkedése közötti különbségeket. Ugyancsak figyelemre méltó, miként hatnak a helyi magyar–román kapcsolatokra a diplomácia, a nagypolitika színterein kirobbanó konfliktusok. Összességében Márki Sándor naplójának Metamorphosis Transsylvaniae című ré sze a 20. századi magyar–román együttélést meghatározó történelmi pillanat forrása. Sőt, ennél egyetemesebb kontextusban is értelmezhetjük a szöveget: a napló két, sok tekintetben eltérő kulturális és civilizációs modell drámai helyzetben történő találkozásának dokumentuma. S mint ilyen, általános társadalomtörténeti érdeklődésre tarthat számot. A szöveg hasonló történeti szituációkban keletkezett forrásokkal összevetve további értelmezési lehetőségeket ígér. 36 MSN, 1919. jan. 23.
