Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1916
139 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 az előttünk való kocsiban utazott, de egy állomással előbb leszállt. A kocsiban ülő társaim valamennyien megsebesültek. Mellettem ült Éltető Dániel, egy szászrégeni földbirtokos fia, akinek az összeroppanó vasalkatrészek levágták a fejét.” 77 Öccséről, Laciról alkalmasint azért nem szól, mert súlyosabb sebesülést ő sem szenvedett. Elég baj ez így is, de feleségem mégis megnyugodott egy kissé. A 68 áldozat temetésén Károly király Miksa főherceggel képviselteti magát, és nemzetiszínű szalaggal koszorút tétetett Thallóczy koporsójára. Ny. b.! dec. 4. József főhg. a főhadiszállást Segesvárról Désre tette át. Az esti órákban híre futott Bukarest elfoglalásának, ami azonban nagyon is váratlan, bár igen örvendetes siker volna. ؘ– Vásárhelyi József, egyetemünkön a francia nyelv magántanítója, Kenessey ref. püspök kedvelt titkára, igen fiatalon meghalt. Ny. b.! dec. 5. A Weinfeld-ügyben (l. febr. 12.) a kir. törvényszéken (a főtárgyaláson, hol dr. Haţieganu Emil bíró elnökölt) egy óra hosszat tanúként kihallgattak s vallomásomra megeskettek. dec. 6. Az Erdélyi Róm. Kat. Státus igazgatótanácsának ülését Majláth püspök Ferenc József királyra való szép megemlékezéssel nyitotta meg. Elmondta, hogy nov. 20-án Gizella és Mária Valéria fogadták, s mondták, hogy imádkozzék atyjukért, aki nagyon beteg; kevéssel ezután az öreg királyt a pápa áldása nagyon megindította, s példásan meggyónt s megáldozott. Mikor meghalt, Majláth a király halottas szobájában házi oltár előtt misézett. A koporsó egyetlen dísze az a talpas kereszt volt, melyet elsőáldozásakor kapott a király atyjától; ez a kereszt mindig dolgozószobájában állt, s az előtt mindennap imádkozott. A gyónást, áldozást sem mulasztotta el, s negyedéve, az oltáriszentség bécsi kongresszusi ünnepén a magáéból másfél milliót adott a szükséges nyomtatványokra. A családi képek közt s a holttest jelenlétében elmondott miséje után bement az új királyhoz, IV. Károlyhoz, hogy részvétét és hódolatát kifejezze, a temetésről való távolmaradását kimentse, s a Státus iránt jóakaratát kérje. Beszélgetés közben a király megkérdezte, akarja-e látni fiát? „Hogyne akarnám, felség!”, s a király a mellékszobából – a polgári családok meghittségével a közvetlen közelből – beszólította a négyéves Ottó trónörököst, hogy a püspök megáldja. Áldás után a püspök szólt a kicsihez, hogy kérje meg fölséges papáját, ha Erdélybe jön, látogasson el Gyulafehérvárra, hol a romladozó öreg templomot most kijavítják. „Hát akkor az az öreg templom összedől?” – A király különben maga érdeklődött, nincsenek-e többé katonák kolozsvári s marosvásárhelyi gimnáziumainkban, s megígérte, hogy nem is engedi ezeket lefoglalni. – Különben az ellenség kezébe jutott gimnáziumainkról kitűnt, hogy azokat legjobban az oláhok kímélték, a kézdivásárhelyit még őriztették is, ellenben a csőcselék és a németek sok kárt tettek bennük. Egyelőre tanárok, papok, templomok, intézetek segítségére 300 000 koronára van szükségünk. Lujza sógorasszony és Az Est a Spilka fiúk állapotáról némileg jobb híreket kö zöltek;78 legalább annyiban, hogy túl vannak a veszedelmen; de bizony Imre lába 5, karja 2 helyen tört el, s hosszas gyógyításra lesz szüksége; Laci arcán szenvedett zúzódásokat, szeme csak csodaképpen maradt meg, s a vasúti roncsok közt roppant orr-77 A Ferenc József-intézet növendékei. Magyarország, 23. évf. 1916. dec. 2. 335. sz. 4–5. p. Naplóba ra gasztott újságkivágat. 78 A herceghalmi katasztrófa hetvenegy halottja. Az Est, 7. évf. 1916. dec. 5. 339. sz. 3. p.
