Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)

1916

136 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1916 csészeti kart kéri föl az ünnepi szónok kiküldésére. Délelőtt és délután is faggattak helybeli hírlapírók különböző kérdésekkel, amikre azonban a választ többnyire hibá­san szokták közölni, s névvel, holott ma is megmondtam, hogy csak magántájékozá­sukra beszélek. – A helyőrség (hét külön nyelvi csoportban), s a fronton a katonaság ma esküdött hűséget [az] új királynak, IV. Károlynak. Turnu Severint (a régi Szö­rénytornyát) hadaink elfoglalták. – A hóstátiak itt azt regélik, hogy Rudolf királyfi él, senki más az, mint Hindenburg, s most már, hogy az apja meghalt, előjön és ő lesz a király. Hát hogy ne lettek volna meséi a középkornak, mikor ilyeneket az újkorban a református hóstátiak is csinálnak? – A kávéházban ma kezdtük el a kávé nélküli uzsonnázást; mégis meghallgattunk ilyen kávénénikés beszédeket. nov. 25. A város megbízásából részvét- és hódoló feliratot készítettem IV. Károly ki­rályhoz, akinek beköszöntő kiáltványát itt mindenki rokonszenvesen fogadta.74 Részt vettem a Vöröskereszt Egyesület mai r. kív. közgyűlésén, amelyen gróf Lázár István mondott rövid emlékbeszédet az öreg királyról. A délutánt a nagy köd miatt itthon töltöttem, mert nagymamája s anyja biztatására legkisebb unokám addig hízelkedett, hogy nem mentem be. nov. 26. Mackensen átkelt a Dunán, Falkenhayn az Alsó-Olton, s így már a régi Szöré­nyi bánság keleti határain is túl vagyunk. nov. 27. Egyetemünkön az előadások újra elkezdődvén, az öreg királyról röviden ott is megemlékeztem. Azonban már az egyetemi emlékbeszédre nem vállalkozom, meg­mondván Szádeczkynek, hogy mint magyar historikusnak, ez az ő dolga. Szabadko­zott, hogy „harctéri élményeit” kell feldolgoznia, de megcsinálhatja ezt is. Ambícióval teheti, mert a budapesti egyetemen Beöthy Zsolt tart emlékbeszédet. – Karácsonyi János öreg édesanyja elhunytáról csak most kaptam gyászjelentést. Ny. b.! nov. 28. Udvarhely vármegye a visszavándorlás óta tegnapelőtt tartotta első közgyűlé­sét, amelyen kitűnt, hogy a vagyonbiztonság az oláh betöréskor jóformán megszűnt, a csőcselék az üres lakásokban szabadon rabolt, fosztogatott és pusztított; de most, a statárium kihirdetése óta, visszakerülnek a rablott holmik, amiket a tolvajok valóság­gal visszalopnak. S a csendőrségen garmadában áll a sok ágynemű, ruha, háztartási tárgy stb., amit csak a bűnügyek letárgyalása után adnak vissza tulajdonosaiknak. A károsultak közt sok ismerős nevet hallottam. De hát Kemény bárónénak is azt mond­ta a múltkori útján Tisza, mikor lakása kifosztása miatt panaszkodott, hogy: „Ez a háború.” Seregünknek fényes tetteiről hallunk, de növekszik az aggodalom, hogy feb­ruáriusig elfogy az elemózsia, s gyomrunk miatt elvesztjük a háborút. No, de most mindenki az öreg király temetésére, az újnak megkoronázására készülődik, ha a vonat külső lépcsőjén, vagy benn kitört ablakú, piszkos kocsikban kell is ülnie. S hogy job­ban dokumentáljuk egyetértésünket, összeveszünk azon, a koszorúzásnál ki helyette­sítse a nádort, mintha a precedens nélküliség kiemelésével mindenünk odaveszne, ha csakugyan Tisza helyettesítené, mint ő maga és pártja óhajtja. Vagy miért nem bízzák 74 Kolozsvár hódoló felirata Károly királyhoz. Kolozsvári Hírlap, 17. évf. 1916. nov. 26. IV. Károly első manifesztumáról Márki is nyilatkozott: Márki Sándor az új király nevéről és az első manifesztumról. Kolozsvár, 1916. nov. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom