Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1914
405 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 febr. 25. Az EMKE reformbizottsága (tagjai, elnökletem alatt, Apáthy István, Bíró Balázs, Menyhárth Gáspár, Kenéz Béla, Nagy Károly, Merza Lajos, Sándor József) ma, a 9. üléssel fejezte be munkálatát. A munkaterv alapját Sándor József, az alapszabály módosításait s a kísérő iratot Apáthy készítette, aki a munkából minden tekintetben kivette a részét. Az átlag 3 órás ülésekre a tagok hűségesen eljártak, s igen higgadtan tárgyalták a néha személyes érzékenykedésekbe ütköző kérdéseket. Meg kell adni, hogy Sándor József is kifogástalanul tárgyias maradt, amit talán Apáthy mérséklő hatásának lehet tulajdonítani. A bizottság mindenesetre kereste módját, hogy a személyeskedés kiküszöbölésével az EMKE-ben helyreállítsa a reánk váró küzdelmek közt kétszeresen szükséges egyetértést. febr. 26. Karunk mai ülésén, bár két bíráló kedvetlenül nyilatkozott, a harmadiknak, Dézsinek javaslata értelmében Barabás Ábelt több évi huzavona után, az újabb magyar irodalomtörténetéből 10 szavazattal 3 ellen magántanári kollokviumhoz bocsátja –, Karl indítványára pedig elhatározta, hogy a cseretanárság intézményét a magyar egyetemeken a miniszter figyelmébe ajánlja. – Az estét Marciékkal és a gyerekekkel Reinboldéknál töltöttük. febr. 27. A kegyesr. gimnáziumban, mint világi gondnok, meghallgattam Bangha Béla jezsuita atya nagyböjti beszédét a kereszténység lényegéről, a lelki üdvösség kereséséről. Bangha, kivel most ismerkedtem meg, kitűnő egyházi szónok, amilyen egy Pázmány lehetett; de itt inkább mint conférencier mutatkozott be, aki beszédének tartalmasságával, fordulatosságával, szépségeivel, fel-felcsillámló humorával és közvetlenségével nagy és megkapó hatást gyakorolt hallgatóira. – Tegnap meghalt Perényi Adolf, ki egy ideig tanártársam volt a b[uda]pesti VII. ker. gimnáziumban. Rendes tanárnak Temesvárra, majd – 18 év múlva – a b[uda]pesti I. ker. gimnáziumhoz nevezték ki. Hozzám nagyon ragaszkodott, s tőlem is, másoktól is gyűjtögette a diákadomákat. Ny. b.! febr. 28. Az orvosi kar tegnap este Veress Zoltánt bízta meg, hogy a gyógyszerészeti intézet számára freskót fessen Szent László füvéről. Tiszteletdíja, ha a minisztérium hely benhagyja, 10 000 korona. márc. 1. Este elbeszélgettem Bangha páterrel, aki azután a kat. gimn. dísz(?)termében megkezdte három estére tervezett előadását a vallásos élet reneszánszáról. Nagyon tetszett a közönségnek. márc. 2. Aradról meglátogatott dr. Somogyi Gyula, s tanácsot kért, feleljen-e Bátky támadásaira, melyeket a Nemz. Múzeum néprajzi osztályának értesítőjében Arad vármegye monographiájába írt kötetét megtámadta. 10 Én a feleletet szükségtelennek tartottam. – Délben meglátogatott Bangha páter is, de nem talált otthon; este meghallgattam előadásának folytatását (Hit és haladás ), melyet a tegnapinál nagyobb közönség előtt tartott. 10 A Somogyi Gyulát érintő kritikát Györffy István írta. Győrffy István: Dr. Bartucz Lajos, Kollarov M. István és dr. Somogyi Gyula: Arad vármegye és Arad sz. kir. város néprajzi leírása [...]. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, 14. évf. 1913. 3–4. sz. 359–361. p.
