Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1911

278 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 márc. 17. Minthogy a szobafogság még pár napig tart, esténként öt óra tájban unokáim mindig feljönnek mulattatni, s ugyancsak hangossá teszik lakásunkat. – Veress Endréék nálunk vacsoráltak. Feleségem nagyon fáradt volt, mert a holnapi névünnep előkészí­tésére lányunkkal és Irén húgommal egész nap kinn sürgölődött a konyhán. márc. 18. Sándor napján unokáim virágokkal és új versecskékkel üdvözöltek, szüleik a há­rom gyermek kitűnő fényképeit egy keretben adták át, én pedig Sanyinak egy képes magyar történetet ajándékoztam (a nagyszülei szokásos 2 aranyon kívül), aminek na­gyon örült, mert most hetek óta mindennap kell nekik valamit mesélni a magyar törté­nelemből. – Napközben 33 vendégünk volt, s valami 50-en köszöntöttek fel táviratban és levélben. – Feleségem s Marciék vacsorára Csipkésékhez mentek, én, mint maródi, itthon maradtam. márc. 19. Mivel a nagyok Lacival keresztanyjánál, Szentkirályinénál voltak Jozefa-napon, Sanyival és Ivivel egyedül ebédeltem itthon, azután őket is a többihez küldtem. Este olvastuk Az Ujság ból, hogy feleségem nagybátyja, Dedinszky Antal nyug. honvédőr ­nagy B[uda]pesten tegnap szívszélhűdésben 70 éves korában elhunyt. Sokat torzsalko­dott rokonaival, kivált nénjének majdnem éppen egy esztendővel ezelőtt történt halála után; de a halál mindent kiegyenlít. Ny. b.! márc. 20. Palkovics alt[á]b[or]nagy és Gombos egybehangzóan írják, hogy emlékbeszéde­met a Tört. Társ. nagyon jól fogadta, s az utána tartott vacsorán Teleki Géza gr. elnök s a többiek kérték őket, beszéljenek a lelkemre, hogy ne dolgozzam agyon magamat. Ezt nem is teszem; naponként 4–5–6 óránál nem írok többet; de sok kicsi sokra megy! Ma du. végre elhagytam szobafogságomat. márc. 21. Nagy József tanító tegnap hazaküldte két unokámat, hogy adjunk rájuk más cipőt, mert egy barátjuk biztatására beugrottak egy kis pocsolyába, s fél, hogy felhűl a lábuk; ma du. pedig Sanyi úgy találta, hogy az unit. iskolából a legegyenesebb út a fő­téren keresztül vezet haza, s így 5 perc helyett a főtéri kirakatok szemügyre vétele után a két gyerek csak 3⁄4 órai késedelemmel került haza. Jó pipák! – Ma hajnalban meghalt öreg barátom, dr. Bartha János, pár hónap óta nyug. városi főorvos, volt honvéd, élete 86. évében. Tőrőlmetszett magyar ember, mindig jókedvű, aki mindhalálig magyar ruhában járt. Ny. b.! 16-án a ref. státus elhatározta, hogy Bocskay téri 3. számú házában mindnyá­junknak felmond, mert okt. 1. után lebontatja és nagyszerű bérpalotát építtet oda. Mi éppen akkor akartunk különben is átköltözni most már szépen épülő új házunkba. márc. 22. A Magyar Társadalomtud. Társulat febr. 26-án beválasztott a Széchenyi-bizott­ságba, melynek célja, hogy Széchenyi eszméiről 3 éven át évi 6–6 előadásból álló felolv. ciklust rendezzen. márc. 23. A Társadalomtud. Társulat helybeli szabadiskolájában megkezdtem előadásai­mat a történelmi felfogásról. Holnap folytatom, holnapután fejezem be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom