Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1905
82 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1905 máj. 2. Feleségemmel néhány látogatást tettünk azoknál, kik betegsége idején róla megemlékeztek. máj. 3. Wolfner Pál, kiadóm fia, meglátogatott. Magántanár akar lenni az újkori történelemből. Megbiztattam. Nálam vacsorált. Jól produkálja Lánczyt. – A vallás- és közokt. miniszter ápr. 29-én 36976. sz. a. vizsgálóbizottsági elnöknek küld ki az aradi és a lippai áll. fels. keresk. iskolákhoz. máj. 5. Eljegyzésünk évfordulója. Wolfner volt itt, búcsúlátogatáson. Úgy látszik, meghódította Szádeczky Baba (Mariska). Este a Fecskefészek ben. máj. 6. Haraszti a magyar irodalomtört. tanszék dolgában a pályázat mellett van. Ennek jobban örülök, mint annak a tervének, hogy ez úton Angyal Dávidot hozza ide, aki bevallottan historikus. máj. 7. Banner Benkével kisétáltunk a Házsongárdra, hol a majálisozó Móricz Idusékkal találkoztunk; majd – feleségemmel együtt – a sétatéri kioszkban hallgattuk a katonazenét. Mariska szerint Sanyika most a Salacz parkban él és csak enni, hálni jár haza. Egy kis pléh csuporral s egy karajjal fölszerelve, Jóska felügyelete alatt folyton a parkban szeretne lenni. Lacika még mindig sokat nyűglődik, szegényke, az oltás miatt. máj. 8. Az Akadémia bizottsága a Marczibányi-mellékjutalmat Böhm Károly kollégámnak javasolja kiadni. A modern Magyarország ot, melyet Beksiccsel együtt írtam, 31 határozottan a legjobb műnek tartja, melyben napjaink történetére nézve az olvasó mindent megtalál. Angyal Dávid ma vett levelében a számára megküldött Rákócziemlékbeszédemet maga előtt egészen újnak mondja: „igen szép a formája s eredeti gondolatai vannak”. S mert különböző korokról szóló apróságokat küldtem, „bámulja sokoldalú tudásomat”. (Ha még 52 esztendeig élek, lesz annyi helyem a magyar irodalomban, mint egy lipótvárosi színdarabírónak – az első napon!) máj. 9. Voinovichnak karunk mai ülésében egyhangúlag megadtuk a személyes képesítést a magántanársághoz. – Előadásom elején pár kegyeletes szóval emlékeztem meg Schillerről, ki ma száz esztendeje hunyt el. máj. 10. Márki Pistáné elküldte kedves családi arcképüket. (L. a köv. oldalon.) Sajnos, atyjáról, Ferenczy Pistáról azt a rossz hírt hallom, hogy nagyon gyönge. máj. 11. Öcsém, Jani, felszólít, hogy tegyünk lépéseket családunk megnemesítése iránt, s mellékli Püspöky Grácinak dicséretemet, érdemeimet zengedező levelét. Úgy hiszem, amit 1848 előtt kötelességem lett volna, most nem kell keresnünk. Majdcsak magyarok maradunk anélkül is, hogy homo novusok legyünk. 31 Márki Sándor–Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848–1896). Bp., 1898. XII, 865 p., 47 t.
