Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1914
442 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 szában.58 „Hát érdemes volt ennek aranyhidat építened?” – kérdezte Erdélyi László a bölcs. kar mai ülésén. – Du. az ifjúsági segélyegyletek elnökeit a rektorátusba hívattam, hogy őket különösen az Egyet. Kör feltámasztására buzdítsam. – A tübingeni rektor elküldte az összes német egyetemek tiltakozását az ellenséges sajtó azon vádja ellen, hogy a németek barbárok, mert a háborúban a műemlékeket sem kímélik. Az egyetemek ezt a háborúval járó kényszernek nevezik. Pár udvarias sorban jeleztem a velük való szolidaritást. okt. 30. Feleségem koszorúkat tétet kedves halottjai sírjára; én szüleim koszorúinak árát ez évben a Vöröskeresztnek szántam, ahol a napi 1000 korona költséget bajosan tudják előteremteni. okt. 31. A ref. teológia hallgatói a bölcsészeti karnak is hallgatói lévén, részt vettem a „fakultás” által a reformáció emlékére rendezett ünnepen. Kenessey püspök, mint rektort, a fő helyre ültetett, Révész Imre tartotta az alkalmi felolvasást A reformátorok izenete a háborús világhoz címmel. – Laci és Sanyi unokáimat a himlő ellen ma újra be oltották. – Ez egész héten az újonnan besorozottak és a népfölkelők behívott B osztálya megint zajossá tette különben csöndes kis utcánkat. nov. 1. Ivi társaságában néhány látogatást tettem, pl. Gombocz Zoltánnál, ki már elhelyezkedett, s így az Etim. szótár on zavartalanul dolgozhatik. Nem találtuk otthon. Ebéden Ludmann-né, Móricz Ida s Reinbold volt nálunk. – Du. részt vettem az egyet. ifjúság temetői ünnepségén, melyre fekete zászlóval elég szép számban vonultunk ki (velünk lévén Schneller kollégám is). A temető piacán, a szokott helyen Winis bh., a katonák házsongárdi új temetőjében Mánya Ferenc, s az elesett lengyelek sírjánál egy másik ifjú mondtak beszédeket. – Én még azután megálltam Bölöni Farkas Sándor sírjánál, s ott gondoltam édes szüleimre s elhunyt szeretteimre, akiknek adjon az Isten örök nyugodalmat. Az aradi Kölcsey Egyesület felszólított, vegyek részt egy, a háborúról szóló előadássorozatban, melynek 8. és utolsó száma az én felolvasásom volna Magyarországnak a világháborúban való helyzetéről, szerepéről és a belátható fejleményekről. – Rektori elfoglaltságomra hivatkozva megírtam, hogy nem vállalkozhatom. nov. 2. A Budapesti Hirlap tegnapi száma fordításban közli 21 német egyetemnek a hazai egyetemekhez a német hadviselés barbárságát hirdetők ellen való tiltakozását, s a mi egyetemünk nevében erre adott válaszomat59 (ezt a Pester Lloyd német fordításban), mely szerint szolidaritást vállalunk velük. nov. 3. Este kaptuk azt a táviratot, hogy Hegedűs László Aradon ma de. 10 órakor meghalt. Az Arad-Csanádi Vasutaknak volt főmérnöke és tb. igazgatója, nekünk nagyon jó barátunk, Ivi unokámnak keresztapja. „Istenem, hát most mindenki meghal?” – kérdezte Ivi, mikor a táviratot hallotta. Egy év óta Laci (kinek tanúja voltam, mikor 58 Szekfű Gyula: Megjegyzések Márki nyilatkozatára. Történelmi Szemle, 3. évf. 1914. 635–638. p. Szek fű írása előtt olvasható Márki Sándor reflexiója Szekfű Gyula korábbi, Történelmi Szemlé ben megje lent vitacikkére. Szekfű úr újabb válaszára. Uo. 634–635. p. 59 A német egyetemek tiltakozása. Budapesti Hirlap, 34. évf. 1914. nov. 1. 273. sz. 10. p.
