Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1904
44 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1904 Losonczynak, amiért utóbbinak fia nehány barátjával, a múlt húshagyókedden megverték őt. Elhatározta azért, hogy bosszút áll rajta, noha a verekedő fiatalurakat a kir. törvényszék annak idején elítélte súlyos testi sértésért. Március 13-án este észrevette, hogy Losonczy a kocsmában van és elhatározta, hogy bosszút áll rajta. Kiment a kocsmából és két dorongot a kapu mellett előre elhelyezett. Ezzel visszament a kocsmába s Tóth Jánost rábeszélte, hogy a különös párbajnál neki segédkezzék. Tóth János bele is egyezett, de midőn sértett a kocsmából eltávozott, Tóth János cserbenhagyta, s csak a vádlott sietett Losonczy után, akit az előre elhelyezett doronggal úgy fejbe ütött, hogy az nyomban összeesett és meghalt. A vádlott töredelmesen beismerte cselekményét. Részegségével védekezik. A tanúk és szakértők kihallgatása után a bíróság megállapította az esküdtekhez intézendő kérdéseket. Ezután dr. Bigner József közvádló tartotta meg komoly jogi érvekkel támogatott hatásos vádbeszédét, amelyre dr. Menyhárth Gáspár védő mondta el védbeszédét. Az esküdtek tanácskozása után dr. Márki Sándor főnök hirdette ki az esküdtek határozatát, amely szerint az esküdtek vádlottat a szándékos emberölés bűntette alól fölmentette [sic!] és halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondták ki bűnösnek. A bíróság az esküdtek határozata alapján bíróilag is bűnösnek mondta ki Szakáts György vádlottat a Btk. 306. §-ban írt halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, s ezért 4 évi fegyházra ítélte el, amely büntetésből a szenvedett vizsgálati fogság által 1 hónapot kitöltöttnek nyilvánított. Az ítélet jogerős.” 28 máj. 10. A Herczegán Iuon ellen gyújtogatás miatt indított perben a közvádló (Dorgó Gábor) jólelkűleg visszavetett ugyan mint esküdtet, de mégis ott kellett maradnom, mert ezt a tárgyalást elnapolták, s nyomban utána másikat kezdtek, melyben bennrekedtem. „A [sic!] tavaly július hónapban több bánffyhunyadi mesterlegény a szocializmus propagálására népgyűlést jelentett be Kertész Samu főszolgabírónál. A főszol gabíró nyomós okok miatt nem vette tudomásul a bejelentést, s a népgyűlést nem engedélyezte. Müller Gyula kolozsvári szabósegéd, ki a gyűlésnek egyik szónoka lett volna, azért az Erdélyi Munkás című szocialista lapban erős hangon megtámadta Ker tész Samu főszolgabírót. Ma vonta a kolozsvári kir. törvényszék, mint esküdtbíróság, Müller Gyulát becsületsértés és rágalmazás címén felelősségre közleményéért. A tárgyalást br. Szentkereszthy Zsigmond kúriai bíró, törvényszéki elnök vezette; szavazóbírák: Issekutz Győző, Stefáni Elek. A vádlott védője dr. Schwartz Miksa volt; a vádhatóságot Dorgó Gábor kir. alügyész képviselte. Rendes esküdtek: Vég József, dr. Márki Sándor, ifj. Andrásofszky Dániel, dr. Fabinyi Rudolf, dr. Szádeczky Gyula, dr. Davida Leó, Kreutzer Lipót,29 a Gaál Albert, Orient Gyula, László Gyula, Ábrahám Antal, dr. Richter Aladár; pótesküdtek: dr. Nagy Zoltán, Pausinger Sándor. A tárgyaláson Müller Gyula beismeri a cikk szerzőségét, s érte a felelősséget is elvállalta. A cikk megírására az indította, hogy Kertész Samu főszolgabíró jogtalanul járt el, midőn a gyűlés megtartását nem engedélyezte. A gyűlés betiltására neki joga sem volt, mert a törvény szerint azt neki csak tudomásul kell vennie. Ezzel szemben az ügyész kívánságára felolvastat a bíróság két miniszteri rendeletet, mely a főszolgabíráknak egyenesen kötelességévé teszi a népgyűlések betiltását, amikor azok 28 Naplóba ragasztott, forrás megjelölése nélküli újságcikk. Esküdtszéki tárgyalás. Nemzeti Hirlap, 1. évf. 1904. máj. 9. 32. sz. 3. p. 29a a Fabula néven ismert tárcaíró
