Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1914
417 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 máj. 19. Tanárkörünk meghívására Tas József b[uda]pesti tanító du. felolvasást tartott a Színkör moziban 1200 gyerek előtt a cserkészetről. A tiszteletére rendezett vacsorán (hol 40-en voltunk jelen) felköszöntöttem; engem is éltetgettek a rektorság alkalmából, a mennyei kakas pedig (Zsigmond Fer.) gyönyörűen nótázott. máj. 20. Elküldtem 12 íves előadói jelentésemet Ballaginak, az új egyetemek tört. tanszékei ügyében kiküldött bizottság elnökének. máj. 22. Szemináriumunk utolsó óráján tanítványaim nevében Petrenkó János IV. é. bh. szép szavakban búcsúzott el tőlem. Ma a rendszeres kollokviumok is véget értek. Ebben az esztendőben ezeket az órákat tartottam: az I. félévben 1./ A középkor története I. 43 óra 137 hallgató 2./ Poroszország története 8 ’’ 15 ’’ 3./ Szemináriumi (újk.) gyakorl. 14 ’’ 14 ’’ a II. félévben 1./ A középkor története II. 55 ’’ 110 ’’ 2./ Szemin. gyakor. (újk.) 12 ’’ 18 ’’ Összesen: 132 óra 294 hallgató s így rendes tanárságom 37 éve alatt 12 082 órát tartottam, s 22 év alatt a kolozsvári egyetemen 7305 hallgatóm volt. máj. 24. Részt vettem a Böhm Társaság közgyűlésén, melyen Lechner Károly szabad előadást tartott a reflexteóriából. máj. 25. Egyetemünk ünnepies közgyűlést tartott, hogy negyvenéves tanársága alkalmából Farkas Lajost, a római jog hírneves tanárát megtisztelje. Kenyeres rektor, Kossutány dékán és különösen Somló Bódog szép üdvözlő szavaira (miközben irod. emlékül egy albumot nyújtott át neki) Farkas röviden, de nagyon meghatóan és találóan válaszolt. Jelen voltam a tiszteletére rendezett ebéden is. Farkas éppen a napokban (mikor mint új rektort üdvözölt) mondta, hogy kevés barátja van, de én az vagyok, s mint ilyet szeret. Valóban tapasztaltam ezt és hálás vagyok a sok jóért, amelyre tanított. Isten éltesse! Az este Budapestről fölkeresett Möller István, kit Fraknói a vajdahunyadi freskók (Hunyadi János származása) ügyében a Turul ban megtámadni készül, 30 mert „egy második Szekfű”, amit egy nagy ember kisebbítésére mond. Tájékoztatást és tanácsot kért. Heltaival és Pethő Gergellyel vigasztaltam meg, akik a néphagyományt, mint ő, szintén történelemnek vették; de figyelmeztettem, hogy hiszékenységét be kell vallania. Vacsoráját már nyugodtabban fogyasztotta el, s anélkül, hogy máshol látogatást tett volna, mert mint mondta, csak ezért jött, az éjjeli vonattal hazament Budapestre. 30 Fraknói Vilmos: Hunyadi János származása és a vajdahunyadi freskók. Turul, 32. évf. 1914. 2. sz. 53–55. p. Möller István a vajdahunyadi freskók tanulmányozása eredményeként arra jutott, hogy azok szerint Hunyadi János apja Zsigmond király volt. Fraknói ezt a feltevést határozottan cáfolta.
