Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1914

414 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 „Ott a hős!” – mutatott Ballagira,27 aki viszont ölelgetett, hogy milyen jó szolgálatot tettem a pártnak, amire pedig csakugyan nem törekedtem. Apponyi is azonnal odajött és sokat beszélt Turbának azon megállapításáról, hogy az örökös királyság 1687. évi megalapításánál s I. József megkoronázásánál nem ment minden rendben. Ez alatt Berzeviczy, mint valaha Tisza Kálmán, nagy türelemmel, másfél óra hosszat adogatta a szavazógolyókat; én mindig Balogh Jenő után következtem, aki maga jött üdvözletem­re, de különben elnézett mindnyájunknak a feje fölött és mindig társ nélkül állt. – Ülés után néhányan kávéházba mentünk. Beöthy Zsolt nagyban köszönte a Bp. Szemlé ben A száműzött Rákócziról írt cikkemet. Vacsorán Lujzáéknál. Budapest, máj. 6. Feleségemmel fölmentem a Pedag. Szemináriumba, melyet Gockler és a könyv­tárnok mutatott be. Félév előtt történt megbeszélés szerint holnapután a Népművelő Társaságban Rákócziról felolvasást kellett volna tartanom, de Wildner Ödön városi tanácsos telefonon értesített, hogy az bizony elmarad, mert már Ballaginak sem volt közönsége, s ő állítólag intézkedett, hogy ezt megírják nekem s őszre újból felkérjenek; de erre a kedves és figyelmes eljárásra másképp nem felelhettem, mint hogy ősszel más dolgom lesz. Azután meglátogattuk Szentkirályiékat, kik az új helyzetben nagyon jól érzik magukat, a delet és délutánt pedig Sáriéknál (Somogyi Laciéknál) töltöttük. Azután az Akadémia tagválasztó összes ülésén vettem részt. Vacsorán Szentkirályiéknál voltunk. Budapest, máj. 7. Márki Emma (Kernerné) már 9 óra előtt meglátogatott bennünket. 10 órakor az egyetem művelődéstört. szemináriumában Ballagi Aladár elnöklete alatt a két új egyetem történelmi tanszékei ügyében kiküldött bizottság (Fejérpataky, Marczali, Szádeczky s én) megalakult, s előadóul, mint rangban legfiatalabbat, engem választott meg. (Látszik, hogy vén cirmosak vagyunk, mert már én is 22 éve vagyok egyet. rendes tanár. Különben valamennyinek bátyja vagyok.) 9 pályázó jelentkezett 3 helyre, össze­sen 17 kéréssel. Elmaradtak olyanok, akikre számíthattunk volna, s jöttek olyanok is, akiket számításba venni nem lehetett. Két órai tanácskozás után, mivel Pokoly József iránt hangulatot keltenem nem sikerült (attól féltek, hogyha bárhol jelölik, kinevezik), egyhangúlag abban állapodtunk meg, hogy a pozsonyi történelmi tanszékre (amely az összes történelmet egybezsúfolja, holott idáig az akadémián két tanár volt, az egyete­mes történelemre Wertheimer, a magyarra Hodinka) egyedül Hodinka Antalt ajánl­juk; a debreceni egyetemes történelmi tanszékre 1. helyen Horváth Jenőt, 2. helyen Lukinich Imrét, 3. helyen Szabó Dezsőt; a debreceni magyar történelmi tanszékre 1. helyen Rugonfalvi Kiss Istvánt, 2. helyen Szabó Dezsőt, 3. helyen Dékáni Kálmánt. Ehhez a szószt nekem kell megadnom a jelentésben. A 6 jelölt közül 3 (Horváth, Lukinich, Dékáni) a mi egyetemünknek magántanára. – Ebéd után feleségemmel ki­mentem Újpestre a Károlyi Kórházba, Spilka Zsiga sógorom meglátogatására. A nagy, kövér ember, bizony szánalmas látvány, amint mankóira támaszkodva biceg. 11-én megy innen a pöstyéni fürdőbe. – Innen az Akadémia tagválasztó ülésére mentem; éspedig Darányi Ignáccal és Áldásy Antallal együtt, kikkel az Akadémiához csoszo­gásunk közben sok mindenről beszélgettünk. Szavazás közben Bayer Józsi tréfásan megint szememre vetette, hogy egyet. hallgató korában azért nem változtatta meg ne-27 Ballagi Aladár volt a Szekfű Gyula elleni támadások vezéralakja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom